Szijjártó Péter: Nem győzhetnek a bevándorláspárti erők a Budapesti Folyamat során

A szerdán kezdődő, az úgynevezett Budapesti Folyamatról Isztambulban rendezett miniszteri ülésen a bevándorláspárti erők nem győzhetnek, sőt „ez a folyamat lesz a szimbóluma annak, hogy megállítjuk a migrációt támogató erők előrenyomulását” – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben, az európai uniós tagországok külügyminiszteri tanácskozásának szünetében.

Budapest, 2019. január 3. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter külgazdasági évértékelõ sajtótájékoztatót tart a minisztériumban 2019. január 3-án. MTI/Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt

Szijjártó Péter magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, Magyarország nem adja nevét és támogatását semmilyen olyan európai szintű politikához, amely további migránsok meghívását eredményezné, ezért nem lesz az 1993-ban létrehozott, az úgynevezett Selyemút térség – Afganisztán, Pakisztán, Banglades, Irak, Irán – migrációs kérdéseire fókuszáló Budapest Folyamat isztambuli megbeszélésén közös uniós álláspont, amely szerinte egyértelműen a migrációt támogató, újabb migrációs csatornák kidolgozására inspiráló nyilatkozat lett volna.

„Úgy gondoljuk, hogy csak egyszer lehet döntést hozni a migráció vonatkozásában, ugyanis ha egy ország megengedi a migránsok tömeges betelepülését, akkor onnan már nincs visszaút” – fogalmazott.

Közölte, Magyarország kitart azon politikája mellett, amely szerint kerítéssel védi meg déli határait annak ellenére, hogy vannak olyanok, akik azt le akarnák bontani. Arra hívta fel a figyelmet, hogy ilyen a kerítés ellen érvelő Frans Timmermans európai bizottsági első alelnök is, aki a hétvégén járt a szocialisták meghívására Budapesten. Ez azt jelenti, hogy a migránsokat Európába behozni kívánó erők egyesültek Magyarországon is, ennek a nyomásnak azonban Magyarország ellent fog állni a jövőben is – húzta alá Szijjártó Péter.

Kiemelte, hogy az Iszlám Állam ellen szerveződött nemzetközi koalíció jelentős katonai sikereket ért el, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a terrorszervezet taktikát változtatott, és folyamatosan próbálja visszaküldeni Európába azt a mintegy ötezer zsoldos-terroristát, akik korábban Európából mentek a Közel-Keletre vagy Észak-Afrikába, hogy csatlakozzanak a harcokhoz. Emiatt az európai külső határok védelmét „rendkívüli szigorúsággal” fent kell tartani, és így kell eljárni a nyugat-balkáni útvonal országainak vonatkozásában is – jelentette ki.

Szijjártó Péter azt mondta, hogy a migrációs hullámok nemcsak a tranzit- és a célországokat, hanem a kiindulási országokat is képesek destabilizálni, ezért fontos, hogy az unió ne a nehéz helyzetben lévő országok polgárainak meghívására koncentráljon, hanem olyan gazdaságfejlesztési célokat tűzzön ki, amelyek képesek Afrikát hozzásegíteni ahhoz, hogy népességmegtartó képessége párhuzamosan fejlődjön a népesség növekedésével.

A február 24-25-én Egyiptomban tervezett, első EU-Arab Liga csúcstalálkozóval kapcsolatban elmondta, a tanácskozás zárónyilatkozata semmiféle utalást nem fog tartalmazni az ENSZ globális migrációs csomagjára és a menekültügyi csomagra. A szövegben azonban világosan megjelennek azok a magyar prioritások, amelyek a nemzeti kompetenciákra utalnak, és kiemelik az embercsempészet, valamint az illegális migrációval szembeni küzdelem szükségességét – mondta.

A külügyminiszter hozzátette, Magyarország megad minden támogatást ahhoz, hogy a szíriai körülmények javuljanak annak érdekében, hogy a menekültek vissza tudjanak térni hazájukba, hogy a Libanonra, Jordániára és Törökországra háruló migrációs nyomás csökkenjen.

Mint elmondta, Magyarország megerősítette Lengyelországgal közös szándékát, amely szerint 130 gyerek ellátására alkalmas árvaház felújításába kezdenek a szíriai Homsz városában. Emellett Magyarország három szíriai kórház egyéves működési költségét vállalja, továbbá három szíriai keresztény közösséget segít mintegy 4 millió euróval annak érdekében, hogy további ezrek ne induljanak útnak Európába.

Ukrajnával kapcsolatban elmondta, a tanácskozáson Magyarország mellett Románia, Olaszország és Görögország is felhozta, hogy a kisebbségi ügyek kérdésében el kell várni Kijevtől, hogy betartsa vállalásait és az európai szabályokat. Magyarország világossá tette, nemcsak a magyar nemzeti közösség, hanem az európai értékek tiszteletben tartása szempontjából is aggodalomra ad okot, hogy ha az oktatási törvényt jelenlegi formájában fogadja el az ukrán parlament, hiszen az lehetetlenné teszi a kisebbségi nyelvhasználatot a kultúrában, a médiában és a közigazgatásban. A közigazgatási reform jelenlegi formája pedig a kisebbségek politikai képviseletét lehetetlenítené el – tette hozzá Szijjártó Péter.