Az emlegetett gyengülés mértékét nem szabad alábecsülni. A magyar kormánypártok jelenleg az EPP parlamenti delegációjának hatodik legnagyobb csoportját alkotják, a friss mandátumbecslésekből pedig kiderül, hogy a néppárti éllovasok közül szinte csak Magyarországon várható a tagpártok erősödése a májusi választásokon. A Fidesz–KDNP eszerint a mostaninál eggyel több, 13 képviselőt delegálhat majd az EP-be. A német uniópártoknak változatlanul 34 parlamenti helyet jósolnak, míg a jelenleg húszfős francia delegáció 11 fősre fogyatkozhat. A spanyol és az olasz küldöttség mérete négy-négy mandátummal csökkenhet, de a lengyel csoport is öt főt veszíthet.
Ami a kisebb néppárti tagokat illeti, számukra sem kecsegtet sok jóval a voksolás: a hazánkat sokat kritizáló holland kereszténydemokraták kétmandátumos veszteséggel számolnak, a cseh delegáció pedig hétfősről akár egyszemélyesre is csökkenhet. Jelenleg a legnagyobb néppárton belüli erősödést – a mostaninál hárommal több képviselői helyet – a görögöknek jelzik előre.
Mindez jócskán szűkíti az amúgy is egyre többször túl liberálisnak bélyegzett EPP mozgásterét. A magyar kormány részéről pedig okkal mutogatnak a bevándorláspolitikai nézetkülönbségekre, ugyanis a Fidesz kizárását követelő tagpártok is a migránsbarát oldalról kerülnek ki.
Korábban valamennyi megszavazott bevándorlást potenciálisan elősegítő parlamenti jelentéseket. A migránsvízumról szóló tavaly decemberi szavazáson például csak a flamand kereszténydemokraták és a svéd delegáció szavazta le a dokumentumot, a mostani Fidesz-kritikusok – köztük a görög, holland és portugál néppártiak – zöld jelzést adtak a jelentésnek. Hasonló volt a helyzet a már említett, kötelező kvótát előirányozó parlamenti szavazáson. A kizárást sürgetők közül 2017 novemberében egyedül a portugál Demokratikus és Szociális Centrum-Néppárt tagjai mondtak nemet a kvótamechanizmusra.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!