Az Egyesült Államok tegnap azonnali hatállyal felminősítette az Európai Unió külképviseletének státusát állami szintre a nemzetközi szervezetek szintjéről, pontot téve ezzel a több mint három hónapja tartó diplomáciai elhidegülés végére, ami azután robbant ki, hogy kiderült: Washington mindenféle értesítés nélkül leminősítette az EU helyi külképviseletét. Az amerikai diplomácia azonban jó érzékkel navigálja magát egyik feszültségből a másikba, az EU-nak tett gesztussal egy időben ugyanis a Fehér Ház azt is bejelentette: bezárják jeruzsálemi konzulátusukat, amelynek feladatait a jövőben az amerikai nagykövetség szervezetébe olvasztva intézik.
A jeruzsálemi amerikai konzulátus szimbolikus jelentősége fontos volt a palesztinoknak, a külképviselet ugyanis a Tel-Avivban lévő amerikai nagykövetségtől függetlenül működött önálló feladatkörrel, az 1993-as oslói megállapodás óta tehát egyfajta de facto nagykövetségként tekintettek rá. Mostantól viszont a 2018 májusában Jeruzsálembe költöztetett amerikai nagykövetség vezetője, David Friedman nagykövet alá tartoznak a palesztinokkal kapcsolatos teendők; róla köztudott, hogy nyíltan támogatja a ciszjordániai zsidó telepesek ügyét, többször pénzt gyűjtött és lobbizott számukra, emlékeztetett a távirati iroda.
Az amerikai külügyminiszter közleményben azt bizonygatta, hogy a lépés nem hoz magával politikai változást, Mike Pompeo azonban hiába próbálja higgadt szavakkal csillapítani a kedélyeket, a palesztinok úgy vélik, Friedman – ahogy az egész Trump-adminisztráció – elfogult Izrael javára, a külképviselet bezárása pedig egy újabb jel arra, hogy le akarják venni a napirendről a palesztin ügyet. Száeb Erekát, a Palesztin Felszabadítási Szervezet főtitkára szerint a lépés az utolsó szög a koporsóban az amerikai kormány béketeremtésben betöltött szerepét illetően, más magas rangú képviselők pedig úgy értékelték, Washington minden lehetséges ajtót bezár egy esetleges békemegállapodás előtt.
Donald Trump továbbra is magabiztosan azt állítja, adminisztrációja az áprilisban – tehát az izraeli választások után – nyilvánosságra hozandó „évszázad alkujával” pontot fog tenni a több évtizedes izraeli–palesztin konfliktus végére. Egyelőre annyi bizonyos, hogy a megállapodás eddig megszellőztetett részleteit egyik fél sem tartotta elfogadhatónak. Eszerint ugyanis Washington a palesztinoknak adná államuk megteremtéséhez Ciszjordánia területének 85-90 százalékát, és területcseréket is végrehajtanának, Jeruzsálem pedig közös, de megosztott fővárossá válna.
