Kétlépcsős megközelítésről állapodtak meg a Brexit-határidő hosszabbításának ügyében

Kétlépcsős megközelítésről született megállapodás az európai uniós vezetők csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozóján az Egyesült Királyság kilépési dátumának elhalasztása ügyében, attól függően, hogy jóváhagyja-e a brit parlament jövő héten a kiválási szerződést.

A találkozón elfogadott zárónyilatkozat értelmében a jelenlegi 2019. március 29. helyett 2019. május 22. lenne az új határidő, amennyiben a londoni alsóház jövő héten elfogadja a távozás feltételeit rögzítő, kétszer már leszavazott megállapodást.

Újabb elutasítás esetén a szigetország április 12-ig továbbra is az Európai Unió tagja maradna, de eddig jeleznie kellene, hogy mik a szándékai a továbbiakban.

Szakemberek szerint ez lényegében azt jelenti, hogy eddig döntenie kellene, hajlandó-e részt venni a május végi európai parlamenti választásokon. Ha igen, akkor jöhetne egy hosszabb kiterjesztés, amelynek időtartamáról később egyeznének meg, ha viszont nem, akkor megállapodás híján rendezetlenül válna ki az Egyesült Királyság.

Ezzel a kéthetes, feltétel nélküli halasztással valamelyest enyhült a nyomás, a britek némi levegőhöz jutottak – mutatott rá egy uniós diplomata.

Jóváhagyták emellett azokat a jogilag kötelező erejű biztosítékokat, amelyeket a brit belpolitikai konfliktus alapját képező, úgynevezett ír-északír pótmegoldás ügyében fogadott el márciusban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Theresa May brit kormányfő.

A bennmaradó tagállamok leszögezték, nem tárgyalható újra a kiválás feltételrendszerét rögzítő egyezség. Kiemelték, minden egyoldalú vállalásnak, nyilatkozatnak vagy egyébnek összhangban kell lennie ezen dokumentum szövegével és szellemével egyaránt.

Végezetül felszólítottak a felkészülési munka folytatására minden forgatókönyv, köztük a megállapodás nélküli, úgynevezett kemény Brexit esetére is.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke arról számolt be, hogy a javaslatról egyhangúlag egyeztek meg szűk körű, éjszakába nyúló ülésükön a huszonhetek vezetői, s ezt később Theresa May is elfogadta. Erre szükség is volt, ugyanis a Lisszaboni Szerződés 50. cikke értelmében az uniós tagállamok – beleértve az Egyesült Királyságot – egybehangzó döntéssel állapodhatnak meg hosszabbításról.

„Április 12-ig minden lehetőség nyitva marad: a rendezett és a rendezetlen kiválás, a hosszú halasztás, illetve a kilépési szándék visszavonása” – mondta.

Hozzátette, a hosszú halasztáshoz a szigetországnak részt kellene vennie a májusi európai parlamenti választásokon.

Továbbá elmondta, sokkal jobb volt az ülés hangulata, mint várta, konstruktív tárgyalást folytattak a jó szándék és az elkötelezettség szellemében.

Arra az újságírói kérdésre, hogy az általa februárban említett pokolbéli külön helyet ki kellene-e terjeszteni azon brit parlamenti képviselők számára is, akik nem szavazzák meg jövő héten a kiválási szerződést, Tusk tréfásan azt válaszolta, hogy „Ferenc pápa szerint a pokol még üres, tehát sok ott a hely”.

Jean-Claude Juncker kijelentette, az EU mindent megtett, amit csak lehetett, hogy segítse a londoni ratifikációt, mást már nem tud felajánlani. „Reméljük, hogy az egyezményt jóváhagyják, de akármi is történik, készen állunk minden eshetőségre, a legrosszabbra is” – emelte ki.

Leszögezte: meghozták a szükséghelyzeti intézkedéseket a kemény Brexit esetére, így ez sem okozhat fennakadásokat.

Sajtótájékoztatóján May üdvözölte a döntést, közölve, reggel visszatér Londonba, és azonnal nekilát a munkának, hogy meggyőzze a képviselőket a ratifikálásról.

Mint mondta, eljött az idő, hogy megvalósuljon a brit választók akarata, és a londoni parlament alsóházának jóváhagyásával megtörténjen a kiválás az EU-ból.

Hangsúlyozta: helytelen lenne az április 12-ét meghaladó hosszabbítás, mivel ez esetben az országnak annak ellenére részt kellene vennie az EP-választáson, hogy három éve a távozásról döntött.

Az Egyesült Királyság ki fog lépni az Európai Unióból – szögezte le a brit miniszterelnök, aki eredetileg június 30-ig terjedő halasztást kezdeményezett szerdán.

Angela Merkel német kancellár kiemelte, hogy a huszonhetek vezetői minden támogatást megadnak Theresa Maynek törekvései eléréséhez.

Emmanuel Macron francia államfő azon véleményének adott hangot, hogy a szigetország valóságos politikai és demokratikus válságban van, ugyanakkor nem tehető meg, hogy ebben a „megrekedt helyzetben maradjunk”.

Hozzátette, minden erejével azon volt, hogy elkerüljön egy jövő hétre tervezett, rossz hangulatban zajló válságkezelő csúcstalálkozót, most a brit parlamenten a sor álláspontjának tisztázására.

Mark Rutte holland miniszterelnök pedig Juncker szavait visszhangozva kiemelte, hogy a bennmaradó tagállamok „ennél többet már nem tehetnek”.