Koszovó ismét függetlensége elismerését követeli Szerbiától

A koszovói kormány nem akar határmódosítást, csak a függetlensége elismerését, Belgrád viszont éppen ezt az egyetlen feltételt nem akarja teljesíteni, így továbbra sem folytatódnak a kapcsolat rendezését célzó tárgyalások Belgrád és Pristina között, a szerb kormányfő szerint Koszovó végső csapást mért a párbeszédre.

A koszovói parlament csütörtökön fogadta el azt az állásfoglalást, amely a Belgráddal folytatott párbeszéd utolsó szakaszának részleteit tartalmazza. A dokumentum szerint Koszovó önálló állam, és a 2008. február 17-én, azaz a függetlenség kikiáltásakor létező határai érinthetetlenek, és nem képezik a párbeszéd tárgyát.

A tervben az is szerepel, hogy Szerbiának alá kell írnia egy jogilag kötelező érvényű dokumentumot, amelyben ígéretet tesz arra, hogy tiszteletben tartja Koszovó önállóságát és területi egységét, valamint felhagy minden olyan tevékenységgel, amely gátolhatja Koszovó nemzetközi elismerését, például a nemzetközi szervezetekbe való felvételét.

Pristina követelése szerint el kell törölni az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozatát is, amely Szerbia részének tekinti Koszovót.

A szerbiai vezetés élesen reagált a terv elfogadására, mert szerinte ez azt jelenti, hogy Pristina voltaképpen nem akar tárgyalni, nem hajlandó semmilyen kompromisszumra, kizárólag a függetlenségének az elismerését akarja elérni.

Aleksandar Vucic államfő péntekre összehívta a szerb nemzetbiztonsági tanácsot.

A testület ülését követően Ana Brnabic miniszterelnök közölte: a pristinai álláspont ellentmond a józan észnek, s ezzel a koszovói vezetés végső csapást mért a szerb-koszovói párbeszédre. Szerbia felelősségteljes választ ad a koszovói lépésre – tette hozzá -, de mindenképpen meg fogja védeni Szerbia és a szerb állampolgárok érdekeit.

A nemzetbiztonsági tanács a legutóbb novemberben ült össze, amikor Koszovó 100 százalékos vámot vetett ki a Szerbiából érkező termékekre. A pristinai lépést követően Szerbia elnöke felfüggesztette a kapcsolat normalizálását célzó tárgyalásokat, és kijelentette, csak akkor ül újra tárgyalóasztalhoz, ha a koszovói kormány visszavonja az intézkedést. A koszovói vezetés mindazonáltal leszögezte, csak akkor törli el a vámokat, ha Belgrád elismeri Pristina függetlenségét.

Ana Brnabic kiemelte: Pristina azzal mérte az első csapást a párbeszédre, hogy a hat évvel ezelőtti ígéretekkel szemben a mai napig nem hozta létre a koszovói szerbek kisebbségi önkormányzatát, a második csapás a novemberi vámemelés volt, a végső csapást pedig a csütörtökön elfogadott dokumentum jelenti.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Pristina és Belgrád között uniós közvetítéssel kezdődött párbeszéd a kapcsolat rendezéséről 2013-ban, jelentős előrelépés azonban nem történt. A kapcsolat rendezése mindkét ország európai integrációjának a kulcsa.