Székely siker Brüsszel ellen

Páratlan ellenszélben nyert jogi csatát csütörtökön a Székely Nemzeti Tanács. A székely autonómiáért küzdő szervezet az Európai Bizottság ellen indított pert nyerte meg, pedig Románia, Szlovákia és Görögország is a brüsszeli testület oldalán avatkozott be az ügybe. Bár elhárult az akadály egy igazságosabb uniós finanszírozási rendszer elől, a pereskedés hat évvel lassította a folyamatot.

Az erdélyi magyarok jövője jobbra fordulhat a per megnyerése után Fotó: Teknős Miklós

Hatéves kötélhúzásnak vetett végett csütörtökön az Európai Bíróság, miután a székely autonómiáért küzdő szervezet, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) javára hozott döntést egy kisebbségvédelmi ügyben. A másodfokon lezárult perben az Európai Bizottság maradt alul. Az SZNT 2013-ban fordult keresetével a bírósághoz, miután Brüsszel elutasította a szervezet európai polgári kezdeményezésének bejegyzését. Az SZNT a tervezett aláírásgyűjtés révén az uniós támogatási alapokra vonatkozó szabályok módosítását kívánja elérni a nemzeti kisebbségi régiók helyzetének javítása érdekében.

Az ügy előzményei jóval messzebbre, Románia uniós csatlakozásához nyúlnak vissza. Nem sokkal a 2007-ben elnyert tagság után Székelyföldnek világossá vált, hogy az uniótól kapott támogatás nemhogy nem válik hasznára, de Bukarest – egyes vélemények szerint – még kisebbségellenes politikát is finanszíroz a brüsszeli büdzséből. Az első ötéves pénzügyi ciklus végén, 2013-ban például a tisztán románlakta Brassó megye 20 százalékos GDP-növekedést produkált, ezzel szemben a székelyek lakta Kovászna megye csak két százalékkal fejlődött.

– A székelyek nap mint nap akadályokba ütköznek a vállalkozás, a munkavállalás, az egészségügy, az iskoláztatás és az ügyeik intézése során – írta le a helyzetet közleményében az SZNT. Az igazságtalan gyakorlat megváltoztatásához a szervezet polgári kezdeményezéssel élt volna, ezért 2013 júniusában elindította a nemzeti régiókról szóló európai kezdeményezést. Céljuk, hogy a többségében nemzeti kisebbségek által lakott területek külön uniós forrásokhoz jussanak hozzá, illetve meggátolná, hogy a tagállamok kisebbségellenes politikát finanszírozzanak.

Az erdélyi magyarok jövője jobbra fordulhat a per megnyerése után
Fotó: Teknős Miklós

Az Európai Bizottság azonban esélyt sem adott annak, hogy az SZNT az európai polgárokhoz forduljon. 2013 júliusában a polgári kezdeményezést nem vették nyilvántartásba, így el sem kezdődhetett a szükséges egymillió aláírás összegyűjtése. Az SZNT pert indított az Európai Unió luxemburgi székhelyű bíróságán, ezzel elkezdődött a paragrafusokkal vívott küzdelem: 2016-ban a törvényszék első fokon a bizottság javára döntött, az SZNT fellebbezését követően született meg a bíróság tegnapi, jogerős ítélete. A bizottság hozzáállásáról árulkodik, hogy bár a székely szervezet korábban peren kívüli egyezséget ajánlott, a brüsszeli testület ezt sem fogadta el.

Az eljárás során ráadásul nemcsak a bizottság és az SZNT feszült egymásnak, de Brüsszel oldalán Románia, Szlovákia és Görögország avatkozott be, míg a székely szervezetet Magyarország támogatta. Izsák Balázs, az SZNT elnöke mégis úgy véli, mindenki jól járt a döntéssel. – Ha a nemzeti kisebbségek által tömbben lakott régiók jól működnek, az pénzt hoz az országnak – mondta Izsák a sajtótájékoztatóján. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Kelemen Hunor is megszólalt az ügyben. Elmondta, ha a bizottság nyilvántartásba vette a kezdeményezést, az aláírásgyűjtő kampányt támogatni fogja a párt.

– Hat évvel lassította le a kezdeményezést az Európai Bizottság, ráadásul törvénytelenül – ezt már Sobor Dávid, az SZNT ügyvédje mondta lapunknak. Sobor elmondta, a kezdeményezés regisztrálása után egy évig tart majd az aláírásgyűjtés, s csak ezután kerülhet sor az uniós kohéziós politikával kapcsolatos jogalkotási folyamatra. A bírósági ítélet mindenképpen hatalmas siker. – Az Európai Bíróság jogi fogalomként használja ítéletében a „nemzeti kisebbségi régió” kifejezést, ami megteremti az uniós felzárkóztatási politika új jogi alapjait – mondta Sobor Dávid.