Több ezer fős migránskaraván szerveződik Törökországban és Görögországban, a cél Nyugat-Európa

Migránsok tízezrei tervezik, hogy a következő hetekben útnak indulnak Törökországból, illetve Görögországból Németországba – állítja legújabb elemzésében a Migrációkutató Intézet.

Belgrád, 2016. október 7. Az Európai Unió nyugati államaiba tartó illegális bevándorlók élelemosztásra várnak egy parkban a központi buszpályaudvar közelében Belgrádban 2016. október 7-én. (MTI/EPA/Koca Sulejmanovic)

A görögországi kezdeményezésnek Facebook-oldala is van: a „Glitter of Hope Caravan” nevű oldal. A „Reménysugár karaván” oldalán március 25-én új bejegyzést tettek közzé arab nyelven. Ebből kiderül, hogy az albán határ közelében található Ioannina nevű görög település külterületén gyűlnének össze a csatlakozni kívánók egy rögtönzött táborban. A poszt szerint Athénból és Thesszalonikiből közvetlen buszokkal lehet majd eljutni a gyülekezési helyre.

A kiindulási pont és a korábbi nyugat-balkáni migrációs útvonalak alapján feltételezhető, hogy a karaván Albánián, Montenegrón, Bosznia-Hercegovinán és Horvátországon keresztül kívánhat eljutni Nyugat-Európába. Az indulás tervezett dátuma 2019. április 5. A bejegyzésben arra kérik a csatlakozókat, hogy a várhatóan 7–10 napig tartó útra vigyenek magukkal sátrat, gyógyszert, élelmiszert, ruhát és pénzt. A poszt szerint egy rövid időre meg fogják nyitni előttük a görög határt. A szervezők az út sikerességét „Allahtól és a karaván útját segítő humanitárius szervezetektől” remélik.

A bejegyzés alatt található hozzászólások meglehetősen optimisták.

Az oldal egyébként viszonylag népszerű: több mint 8 ezren követik. A tartalom alapján komoly lelkesedés övezi a görögországi kezdeményezést, amelyet „semmi sem állíthat meg”. A hozzászólásokban több arab (pl. iraki, szíriai, marokkói) dialektus is felbukkan, de vannak kétnyelvű, arab és kurd kommentek is. Görögországban is jelezték irakiak, hogy csatlakoznának a konvojhoz. A szervezők egy korábbi bejegyzésben 20 ezer regisztrálóról számoltak be. Egy hozzászóló hetekkel ezelőtt azt javasolta, hogy a résztvevők viseljenek sárga mellényt.

A nyugati sajtó hallgat a karavánról

Az elemzés szerint a nyugat-európai, valamint a törökországi sajtó egyálalán nem számol be a készülő migránskaravánról.

Mint írják, a nyugati tagállamok és Brüsszel pozíciója teljesen érthető: a karaván megjelenése alapjaiban cáfolná a „migrációs válság véget ért” típusú, elmúlt heteket jellemző narratívát, és az EP-választás kampányában egyértelműen a lengyel, a magyar és az olasz kormány álláspontjának megerősödéséhez vezetne, miközben a többi nyugat-európai országban is javítaná a bevándorlást ellenző politikai erők pozícióját, és aláásná a jelenleg még többséginek számító álláspontot képviselők hitelességét.

Érthető a török fél politikai motivációja is: az AKP és Erdogan érdeke, hogy a március végi helyhatósági választásokig nyugvóponton tartsák a szír kérdést. Ennek belpolitikai okai is vannak (a szavazatelőny megőrzése az ellenzékkel szemben, a viszonylagos társadalmi béke fenntartása a török és szír közösségek között), de a török vezetés mindent elkövet azért is, hogy az európai partnereik szemében megbízható félként tüntesse fel magát. Utóbbi célkitűzés nemzetközi kontextusban azt is jelenti, hogy Erdogan szeretné, ha az arab államokkal szemben Törökország maradhatna Európa elsőszámú, stabil partnere a tágabb térségben.

A szír kérdés komoly társadalmi feszültségeket okoz Törökországban: egy feltörekvő párt, az IYI már most azzal kampányol, hogy 2040-re 7 milliónál is több szír lesz az országban. Az AKP igyekszik azt kommunikálni, hogy már 300 ezer szíriai tért vissza a saját országába, ugyanakkor a demográfiai folyamat önmagában is drámaian alakul: naponta 300 szíriai születik Törökországon belül. A török kormánypárt igyekszik a szírek egy részének állampolgárságot és munkavállalási engedélyt adni, amit – a gazdasági racionalitáson felül – a szavazatszerzés is motivál: a billegő körzetekben sokat nyomhatnak a latban a szír szavazatok.