Névtelenül nyilatkozó tisztségviselők arról számoltak be, hogy a Jean-Claude Juncker vezette testület október végén lejáró mandátumának mindössze néhány hónapos meghosszabbításáról lehet szó.
Az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia a bizottság új elnökét és a szervezet tagjait, és amennyiben a szigetország részt vesz a májusi választásokon, majd később kilép az EU-ból, akkor a kinevezés nem tükrözné a brit képviselők távozásával megváltozó hatalmi egyensúlyt, ami legitimitási kérdéseket vethetne fel.
Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke a nap folyamán kiemelte, nem lát okot a megbízatás kiterjesztésére. Szakértők ugyanakkor rámutattak, hogy ő a szociáldemokraták csúcsjelöltje, és a brit EP-részvétel épp ezt a frakciót erősítheti meg leginkább.
Macron nem akar június 30-nál tovább tartó halasztást
Emmanuel Macron francia elnök egyelőre ragaszkodni látszik ahhoz, hogy nem tarthat tovább június végénél az Egyesült Királyság európai uniós kiválási határidejének halasztása – közölték bennfentes források a szerdai rendkívüli EU-csúcson.
Az éjszakába nyúló brüsszeli találkozón még nem jutottak egyetértésre a bennmaradó tagállamok vezetői a kiterjesztés javasolt időtartamáról.
Sajtóhírek szerint az ülésen tizenheten a hosszú halasztás mellett érveltek, Macron pedig ellene, és hárman nyitottak voltak mindkét lehetőségre, de inkább a rövidebb határidő felé hajlottak.
Egy névtelenséget kérő diplomata nemtetszésének adott hangot a franciák „idegesítő” magatartásával kapcsolatosan, amellyel szerinte csak „önnön fontosságukat és befolyásukat akarják csillogtatni”.
„Macron kissé skizofrén helyzetben van. Egyrészt hazai közönsége történelmi okok miatt kemény fellépést akarna látni a britekkel szemben, másrészt Franciaország egyike azon államoknak, amelyeket legsúlyosabban érintene a kemény Brexit” – mondta egy másik illetékes.
