A keletnek udvarolt Merkel

A felmérések azt mutatják, hogy folyamatosan veszítenek népszerűségükből a nagy német néppártok, s kap egyre nagyobb erőre a nyíltan bevándorlásellenes Alternatíva Németországért (AfD).

A német kancellár egy kis népszerűséget keres a CDU-nak Fotó: Ralph Orlowski Forrás: Reuters

Angela Merkel német kancellár 2021-ig szóló kormányfői megbízatása hamarabb is véget érhet, amennyiben az őszi négy tartományi választáson tovább gyengül pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU). Márpedig a négy tartományból három Kelet-Németországban található, amelyekben a hibásnak vélt merkeli menekültpolitika, illetve a nyugati országrészhez történő felzárkózás lassúsága miatt az utóbbi években jelentősen meggyengült a CDU.

A kancellár nem véletlenül kezdett kampánykörútba: szerdán a Türingia tartománybeli faluba, Neu­dietendorfba látogatott, ahol a három szóban forgó keletnémet tartomány miniszterelnökével folytatott eszmecserét. Türingiában az egykori kommunista állampárt utódjának tekinthető Baloldal (Die Linke) vezeti a tartományt a szociáldemokratákkal (SPD) és a Zöldekkel karöltve. A szomszédos Szászországban a CDU a szociál­demokratákkal alkot nagykoalíciót, Brandenburgban az SPD a Die Linkével kormányoz együtt.

A felmérések azonban azt mutatják, hogy folyamatosan veszítenek népszerűségükből a nagy néppártok, s kap egyre nagyobb erőre a nyíltan bevándorlásellenes Alternatíva Németországért (AfD). Türiginiában a legutóbbi választásokon elért 10,6 százalékról húsz százalékra, Szászországban 9,7-ről 18-ra, Brandenburgban 12,2-ről 19 százalékra növelheti szavazatai arányát az AfD, míg a CDU ugyanezen tartományok tekintetében hat, 12, illetve két százalékpontos veszteséget lesz kénytelen elszenvedni a felmérések szerint.

A német kancellár egy kis népszerűséget keres a CDU-nak Fotó: Reuters

Angela Merkel szerdán beismerte, hogy Kelet-Németországban nő az emberek türelmetlensége, ezért ígéretet tett az életszínvonal javítására. Bodo Ramelow, Türingia miniszterelnöke arra hívta fel a kancellár figyelmét, hogy a nyugdíjak, a bérek és a munkahelyek tekintetében is jelentősen le van maradva a keleti rész a nyugatitól, noha az 1990-es újraegyesülés óta jelentős anyagi támogatásban részesült az országrész.

A szövetségi kormány tavaly ősszel közzétett adatai alátámasztják a keleti tartományok aggodalmait. Ezek szerint míg Németország keleti tartományaiban több mint tíz százalékkal csökkent a lakosság az ország újraegyesítése óta, addig nyugaton nyolc százalékkal nőtt. A bruttó átlagbér az ország nyugati részén fekvő Hamburgban volt a legmagasabb 2017-ben, 40 771 euró, a legalacsonyabb a keleti Brandenburgban, ahol átlagosan 28 715 eurót kerestek a munkavállalók.

A munkaidőt tekintve az első helyen Türingia állt 1371 órával, a legkevesebbet, átlagosan 1255 órát a nyugati Rajna-vidék-Pflaz tartományban dolgoztak a munkavállalók.