Macron nem közösködne Verhofstadttal

Csak a brüsszeli buborékon belül spekulálnak az Európai Bizottság leendő elnökének személyéről, a polgárokat egyáltalán nem érdekli a kérdés — fejtegette egy friss interjúban Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztos, aki a rossz nyelvek szerint mára elveszítette Emmanuel Macron bizalmát. Az európai liberálisok és a francia elnök együttműködése pedig amúgy is ingatagnak tűnik.

A dán politikus bírálta a csúcsjelölti rendszert Fotó: REUTERS/Francois Lenoir

Az illegális bevándorlás és a munkahelyteremtés tartozik az embereket igazán érdeklő, „valódi” problémák közé, a brüsszeli személyi kérdések pedig nem sokakat mozgatnak meg – fogalmazott a brüsszeli EUobserver hírportálnak nyilatkozva Margrethe Vestager, az európai liberálisok egyik csúcsjelöltje. A dán versenyjogi biztos – aki az ALDE „Európa csapatának” legnépszerűbbike, Guy Verhofstadt európai parlamenti frakcióvezetőnél is meghatározóbb a személye – a csúcsjelölti rendszert is kritikával illette, mondván, valójában csak a holland választók tudnak Frans Timmermansra szavazni, míg Manfred Webert közvetlenül csak a német voksok támogathatják. – Lennének páran, akik illenének a pozícióba, de nem indulhatnak, mert épp hivatalt viselnek – fogalmazott a bizottság elnöki székéről.

Az európai sajtó a választások közeledtével egyébként korábban is találgatta, hogy vajon Mark Rutte holland miniszterelnök vagy Angela Merkel német kancellár kerülhet-e valamelyik uniós csúcs­szerv – akár a bizottság, akár a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács – élére.

Vestager neve is előkerült a kalapból: korábban sokat cikkeztek arról is, hogy a dán politikus mély benyomást tett Emmanuel Macronra, és a francia elnök őt szeretné a bizottság élén látni – szemben Guy Verhofstadttal, aki kora mellett az ALDE-n belül kiépített egyeduralmával is ellenérzéseket váltott ki Macronból. Mára azonban olyannyira megváltoztak az erőviszonyok, hogy nemrég Stanislas Guerini, a Macron-féle A Köztársaság Lendületben párttitkára arról beszélt a Süddeutsche Zeitung hasábjain: ambiciózusabbak annál, mint hogy kizárólag az ALDE-vel működjenek együtt a választások után megalakuló Európai Parlamentben (EP). – A liberális frakció méretének növelésén dolgozunk – szögezte le.

A dán politikus bírálta a csúcsjelölti rendszert
Fotó: REUTERS/Francois Lenoir

Ezt megerősítve korábban a Politico firtatta Macron és az ALDE viszonyát: a brüsszeli lap információi szerint a francia kormánypárt az ALDE-hoz való csatlakozás helyett annak tagpártjaival hozna létre teljesen új EP-frakciót, amelynek még a nevében sem szerepelne a liberális szó. Didrik de Schaetzen, az ALDE sajtóosztályának vezetője ezt nemrég az Azonnali.hu kérdésére úgy magyarázta: a francia elnök nem szeretné a jelzőt az otthoni kampányában látni, mert Franciaországban a liberalizmus jobboldaliságot jelent.

Macronék az el nem kötelezettség ellenére is jól szerepelnek a mandátumbecsléseken. Az Európai Parlament által legutóbb nyilvánosságra hozott adatok szerint az elnök pártja és annak szövetségese, a Modem a választásokon együttesen akár 23 mandátumot szerezhet meg, míg nacionalista riválisuk, a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés ettől egyelőre 1-2 képviselői hellyel marad el. Az ALDE-nak pedig – amennyiben valóban versenyre akarnak majd kelni az olasz Matteo Salvini szuverenista táborával – minden bizonnyal jól jönnének a francia pluszszavazatok: Macronékkal karöltve akár száz képviselői hely fölé is tornázhatják a jelenleg 72 fősre becsült frakciójuk méretét. Mindehhez persze az emlegetett Salviniéknak is lesz beleszólásuk: egyes felmérések szerint a csak populistának bélyegzett jobboldali pártok akár a bizonyos ügyek blokkolását lehetővé tévő, parlamenti egyharmadot is elnyerhetik májusban.