A jeruzsálemi óvárosban ezúttal is sok száz katolikus keresztény zarándok hatalmas fakeresztekkel járja végig nagypénteken Jézus utolsó útját, a keresztutat, hogy a végén eljussanak a Szent sír-bazilikába, az utolsó négy stáció helyére, a Golgotához és a Szent Sírhoz.
Este a zsidók számára beköszönt a pészah ünnepe, amikor egy hétig zárva tartanak az állami hivatalok, az oktatási intézményekben tavaszi szünet van, és jelentősen megnő a tel-avivi Ben Gurion repülőtér forgalma a külföldre tartó tömegek miatt.
A 13-as kereskedelmi tévécsatorna csütörtök esti híradásában felszólították a külföldre készülő izraelieket, hogy ellenőrizzék gyermekeik kanyaró elleni védőoltását.
Ha oltásuk hiányos, akkor még elutazásuk előtt be kell oltani őket az ünnepen is nyitva tartó oltóhelyeken, és felkérték az ország lakosságát, hogy az 1956 és 1977 között születettek is csak oltással induljanak útnak a külföldi kanyarójárványok miatt. Izraelben két embert kezelnek kanyaró miatti kómában, felépülésükre csekély a remény.
Akik Izraelt választják pészachkor, azok ezen a héten a zsidó vallási előírásokat betartó, kóser vendéglőkben nem ehetnek kenyeret vagy más, kovásszal, erjesztéssel készített ételt vagy italt, helyette kovásztalan kenyeret, maceszt szolgálnak fel.
A vallási szabályokat betartó családok az ünnepi hét előtt alaposan kitakarítják otthonaikat, nehogy bármiféle kenyér, vagy akárcsak kenyérmorzsa maradjon benne valamely rejtett zugban.
A vallási parancsok szellemében állami szinten is megszabadulnak pészach előtt a kenyérféléktől, a „hamectől”. Immáron húsz éve a Jeruzsálem melletti Abu Gos falu egyik arab polgára ünnepélyesen megvásárolja az ország összes sütődőjében és raktárában található kenyérfélét, de csak jelképes előleget fizet érte a teljes vételár helyett. Aztán az ünnep után a rabbinátus képviselői papíron visszavásárolják az árut, noha az a valóságban egy tapodtat sem mozdult eredeti helyéről.
Esős és szokatlanul hideg idén az időjárás. Más években áprilisban már meleg napsütés fogadja a pészach idején kirándulókat, de Izraelben nem panaszkodnak, mert égi áldásként tekintenek az esőre, és a kényelmetlenség ellenére örülnek a különösen csapadékos téli időszaknak.
