A magyar-amerikai kapcsolatoknak stabil alapot ad a keresztények védelméről szóló politika

Az új fejezetükhöz érkező magyar-amerikai kapcsolatoknak stabil lelki alapot ad a keresztény közösségek védelméről szóló politika és a ragaszkodás a keresztény értékek megőrzéséhez – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Washingtonban, az amerikai fővárosban folytatott tárgyalásairól a közmédiának nyilatkozva.

Elmondta: ennek jegyében az Eximbank és a Világbank-csoport megállapodott abban, hogy olyan országokban finanszíroznak technológiai, infrastrukturális beruházásokat, amelyek nehéz helyzetben vannak, és ennélfogva a migrációs folyamatok forrásai. Az általuk finanszírozott beruházások révén a migrációs nyomás csökkenthető lesz – hangoztatta Szijjártó Péter.

Bejelentette azt is: megállapodás született a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az egyik legjelentősebb washingtoni katolikus egyetem, a Marymount között arról, hogy az utóbbiban magyar nyelvi, illetve Magyarországról szóló képzéseket fognak indítani. A két egyetem együttműködése is a keresztény értékek megőrzéséről és a keresztény közösségek védelméről szól – tette hozzá Szijjártó Péter.

Kiemelte, hogy a két ország vezetői is teljesen hasonlóan közelítenek a világpolitika jelentős dilemmáihoz, a keresztény értékek megőrzésének a keresztény közösségek védelmének vonatkozásában pedig „abszolút azonos a megközelítésük”. Ennek jegyében pénteken megerősítették a legnagyobb amerikai kormányzati segélyszervezet (USAID) és a magyar kormány együttműködését abban, hogy a Közel-Keleten a keresztény közösségek támogatása során közösen, egymás hatékonyságát növelve járnak el.

A nap folyamán tartott találkozót Washingtonban az egyik vezető amerikai konzervatív republikánus politikai közösség, a Nemzetpolitikai Tanács, ahová egyetlen külföldi miniszterként Szijjártó Pétert hívták meg.

Felszólalásáról Szijjártó Péter elmondta: ahogy az európai politikában, úgy a globális színtéren is egyre nagyobb mértékben jelenik meg a képmutatás, és ennek egyik eleme az, hogy „a kereszténységről, a keresztény értékekről, a keresztény közösségek védelméről gyakorlatilag csak eget rengető bátorsággal lehet beszélni, holott alapvető lenne, hogy a keresztény történelemre visszatekintő országok teljes természetességgel beszéljenek róla”.

A kereszténység a legüldözöttebb vallássá vált a világon, a vallása miatt üldözött minden öt emberből négy keresztény – fejtette ki Szijjártó Péter. Nem szabad engedni, hogy a nemzetközi közéletben a keresztények elleni megkülönböztetést a diszkrimináció utolsó elfogadott formájaként tartsák nyilván, és világossá kell tenni, hogy a keresztény közösségeket is éppen úgy megilleti a nemzetközi védelem, mint ahogy más közösségeket – tette hozzá.