A sárga mellényesek elégedetlenségi mozgalma töredezettségét mutatják a képviseletükben fellépő választási listák a május 26-i franciaországi európai parlamenti voksolás előtt; ezek mindegyikének marginális a támogatottsága a felmérések szerint.
A csaknem három tucat francia lista közül több részben, kettő pedig kifejezetten azokhoz köthető, akik tavaly ősszel útlezárásokat, objektumfoglalásokat is magukba foglaló tüntetéshullámot indítottak Emmanuel Macron elnök az elitek érdekeit képviselőnek és liberálisnak tartott politikájával szemben.
Fotó: Reuters
A Sárga szövetség elnevezésű lista élén Francis Lalanne francia–uruguayi származású zenész-dalszerző áll, aki korábban környezetvédelmi ügyek melletti kiállásáról volt ismert. Jelöltjeik támogatják a pénzügyi tranzakciók megsarcolására kitalált Tobin-adót, valamint a légitársaságok profitjának mérséklésére a kerozinadót is.
De a francia közélet ismert alakjává nőtte ki magát az utóbbi időben egy egyszerű vidéki kovácsember, Christophe Chalencon is, aki még egy diplomáciai botrány kirobbanásához is hozzájárult februárban, most pedig az Állampolgári fejlődés elnevezésű lista élén áll. Ő az a sárgamellényes, akivel Luigi Di Maio olasz kormányfőhelyettes, a nem különben elitellenes Öt Csillag Mozgalom kormánypárt vezetője találkozott, Párizs nehezményezését kiváltva.
Chalencon az erős nemzetek Európája hívének mondja magát, és megválasztása esetén olyan „állampolgári gyűléseket” hozna létre, amelyek jogot kapnának az uniós törvényjavaslatok véleményezésére.
A különösen a szombatokra szervezett, és olykor erőszakba forduló megmozdulásaikról ismert sárgamellényesek egy-egy további képviselője a hagyományosabb, de ugyancsak alacsony támogatottságú politikai erők listáján kapott helyett.
Mégpedig igen széles spektrumon, a Francia Kommunista Párttól kezdve a Nemzeti Frontnak (a mai Nemzeti Tömörülésnek) korábban hátat fordító Florian Philippot Hazafiak elnevezésű tömörüléséig.
A felmérések szerint a május 26-i vetélkedés Macron A Köztársaság lendületben nevű liberális-centrista pártja, valamint a Marine Le Pen vezette szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés között folyik; mindkét erő a voksok valamivel több mint egyötödére számíthat.
