Az Európai Bizottság kettős mércéje

Egy olyan Európai Bizottságot szeretnék, amely politizálás helyett adminisztrál, s nem egyes tagállamok kormányának megdöntési kísérletén munkálkodik — nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Norica Nicolai, a román Liberálisok és Demokraták Szövetségének európai parlamenti listavezetője, aki EP-képviselőként elutasította a Magyarországot elítélő Sargentini-jelentést.

Az európai parlamenti választások kellős közepén fenyegette meg Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke Romániát a 7-es cikk szerinti eljárással, amelyet az uniós szakzsargonban atomfegyvernek neveznek, mivel megvonja az illető tagállam szavazati jogát. Norica Nicolai szerint egy felelőtlen és színtiszta politikai cselekedetről van szó.

„Timmermans úr áthágta a választásokon jelöltként induló uniós biztosokra vonatkozó jogi kereteket, de senki sem vonja felelősségre ezért. Ez annak a folytatása, amit a velejéig átpolitizált Európai Bizottság eddig is tett: szubjektív, kettős mércét alkalmazó, hegemóniára törő és a szolidaritást mellőző magatartás” – fogalmazott a román listavezető. A büntetőjogi módosításokra vonatkozó brüsszeli bírálatok kapcsán a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) politikusa arra emlékeztetett, hogy míg az uniós intézmények egyes vezetői megtiltanák a legitim és reprezentatív bukaresti parlament törvénykezését, addig egy pillanatig sem zavartatják magukat a Románia schengeni csatlakozását kizárólag gazdasági okok miatt blokkoló Hollandia eljárása miatt.

Norica Nicolai úgy véli, Románia hozzáértő, felelős módon látja el az Európai Unió elnökségét, eddig kilencven dossziét zárt le. Mint mondta, Romániának a jólét megteremtése a legfontosabb. „Azok, akik a nyugati országokból ítélkeznek felettünk, elfelejtik, hogy körülbelül negyvenévnyi előnyük van velünk szemben” – tette hozzá. Ami a mostani EP-választások fontosságát illeti, a bukaresti kormánykoalíciót erősítő ALDE politikusa elmondta: Romániában nyilvánvalók a politikai jellegű törésvonalak. „Sajnos az európai témák háttérbe szorultak, Romániában várhatóan érzelmi alapon szavaznak majd, mégpedig a belpolitikai tematikák alapján. Így van ez a tagállamok többségében” – fogalmazott Norica Nicolai. Szerinte ehhez az állapothoz a Jean-Claude Juncker-féle Európai Bizottság is hozzájárult, mivel az utóbbi öt évben politikai játszmákkal próbálta befolyásolni a tagállami kormányzási folyamatokat.

Milyen Európai Uniót szeretne? – kérdeztük a román EP-listavezetőt. „Egy tettekben és nem szavakban szolidáris uniót szeretnék. Olvashattuk a szerelmi vallomásnak is beillő nagyszebeni nyilatkozatot, amely gyönyörűen fogalmaz az EU jövőjével kapcsolatban. Az ilyesfajta nyilatkozatok a következő uniós dossziéig érvényesek, amikor majd újra előtérbe kerülnek Franciaország és Németország gazdasági érdekei” – válaszolta a román liberális politikus. Kiemelte: egy olyan Európai Bizottságot szeretne, amely politizálás helyett adminisztrál, az EU-s jogalkotás végrehajtásával, nem pedig egyes tagállamok kormányának megdöntési kísérletén munkálkodik. „Egy gyorsabb, hatékonyabb és ezáltal erősebb uniót szeretnék” – mondta Norica Nicolai.

Felmérések szerint a romániai EP-választáson rendkívül szoros harc várható az első helyért a nagyobbik kormányzati erő, a Szociáldemokrata Párt és az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt között. A harmadik helyen a Mentsétek meg Romániát! nevű pártra épülő szövetség áll. Az ALDE tíz százalék körüli eredménnyel négy mandátumra számíthat. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a bejutási küszöböt jelentő öt százalék körül billeg.

Küzdelem a szavazatokért

Pászkán Zsolt külpolitikai szakértő szerint az RMDSZ-nek küzdenie kell, hogy elegendő szavazatot kapjon az EP-be jutáshoz. Az elmúlt években alacsony volt az EP-választási részvétel Romániá-­ban, az országos átlag 20-30 százalék volt – tette hozzá, megjegyezve, hogy az eddigi EP-választásokon az erdélyi magyarok részvételi aránya magasabb volt a románokénál. (MTI)