Bécsi tilalom a fejkendőkre

Nem viselhetnek fejkendőt a muszlim lányok az osztrák általános iskolákban a bécsi jobboldali kormánykoalíció képviselői által megszavazott törvény szerint.

Hiába nem lehet az osztályban hidzsábot hordani, az utcán úgyis felveszik Fotó: Kurucz Árpád

Nem viselhetnek fejkendőt a muszlim lányok az osztrák általános iskolákban a bécsi jobboldali kormánykoalíció képviselői által megszavazott törvény szerint.

A szerda este elfogadott, az ellenzéki pártok többsége által elvetett jogszabály célja a politikai iszlám visszaszorítása – legalábbis ezt mondta a kisebbik koalíciós kormánypárt, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) oktatási szóvivője, Wendelin Mölzer.

Hiába nem lehet az osztályban hidzsábot hordani, az utcán úgyis felveszik
Fotó: Kurucz Árpád

A Sebastian Kurz kancellár vezette Osztrák Néppárt (ÖVP) egyik képviselője, Rudolf Taschner pedig azt jelezte: a fejkendő az elnyomás politikai szimbóluma.

A jogszabály egyértelműen a muszlimok ellen irányul, hiszen a törvény olyan ideológiai vagy vallási jellegű ruhadarab, fejkendő viselését tiltja be, amely a hajat vagy annak nagy részét elfedi, a tilalom tehát nem vonatkozik a zsidó vallá­súak által hordott kipára, illetve a szikhek pátkájára.

Az indoklás szerint a tilalom célja, hogy a muszlim lányok könnyebben integrálódhassanak. Az ellenzéki szociáldemokraták korábbi oktatási minisztere, Sonja Hammerschmid szerint azonban észszerűbb volna, ha pszichológusokat, integrációs szakembereket és német nyelvtanárokat alkalmaznának az integráció elősegítésére.

Míg az FPÖ régóta aggodalmasnak tartja az Ausztriában élő muszlimok integrációs nehézségeit, addig az ÖVP főleg az elmúlt néhány évben, Kurz vezetése alatt vett éles jobboldali fordulatot.

A 2017 decemberében hatalomra került kancellár nem először kerül összetűzésbe a mintegy hatszázezres ausztriai muszlim közösséggel, amelynek nagy részét a 360 ezer török származású, illetve állampolgárságú lakos teszi ki.

Az Ausztriai Iszlám Hitközség elnöke, Ümit Vural a demokrácia fekete napjának nevezte a fejkendőtilalmat, a jogszabályt az alkotmánybíróságon akarja megtámadni. A hitközség tavaly ugyancsak felemelte szavát akkor, amikor Bécsben hét mecset bezárását rendelték el – ugyancsak a muszlim böjti hónap, a ramadán idején –, azon az alapon, hogy az imámok radikális tanokat hirdettek.

„A politikai iszlám párhuzamos társadalmainak és radikalizálódó tendenciáinak nincs helye ebben az országban” – jelentette ki akkor Sebastian Kurz.

Mivel az egyik mecsetet az Ausztriai Iszlám Török Szövetség tartotta fenn, s a kiutasított imámok egy része szintén ehhez a szövetséghez tartozott, Recep Tayyip Erdogan török államfő éles bírálatban részesítette a bécsi kormányt.

Az arcot elfedő ruházat nyilvános viselését – ami szintén a muszlim közösség ellen irányult – viszont még az előző, szociál­demokrata–néppárti kormány idején tiltották be.