2014-ben Máltán 75 százalékos volt a részvétel, Görögországban a választásra jogosultak 60, Olaszországban 57 százaléka ment el szavazni. Dániában 56, Írországban 52, Svédországban 51 százalékuk.
Ötven százalék alatti volt a részvétel Németországban (48), Litvániában (47), Ausztriában (45), Cipruson (44), Spanyolországban (44), Franciaországban (42) és Finnországban (41).
Az EP-választáson az EU-átlag 42,6 százalék volt.
Kilenc tagállamban volt a részvétel 30-40 százalék közötti: Hollandiában (37), Észtországban (37), Bulgáriában (36), Nagy-Britanniában (35), Portugáliában (34), Romániában (32) és Lettországban (30).
Harminc százalék alatti volt a részvétel az EP-választáson, azaz a jogosultaknak kevesebb mint a harmada szavazott Magyarországon (29), Horvátországban (25), Szlovéniában (25), Lengyelországban (24).
A legalacsonyabb, 20 százalék alatti volt a részvételi arány Csehországban (18) és Szlovákiában (13), itt a választásra jogosultak közül csak minden hetedik ment el szavazni. Ez a 13 százalékos részvételi arány a negatív csúcs az EP-választások történetében: egyetlen tagországban sem szavaztak ennyire kevesen az EP-választáson. A második legalacsonyabb részvétel is Szlovákiához kapcsolódik: 2004-ben az EU-ba frissen belépő országban az EP-voksoláson a választásra jogosultaknak mindössze 17 százaléka ment el szavazni.
Az EP-választáson 1979 óta, amióta az EP tagjait közvetlenül választják, folyamatosan csökken a részvétel: 1979-ben még 62 százalékos volt, ezt követően választásról választásra nem jelentős mértékben, de csökkent a részvétel: 1984-ben 59 százalékos, 1989-ben 58, 1994-ben 57 százalékos volt.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!