Korábbi ENSZ-főbiztos is van a Soros-katonák között

Soros György Nyílt Társadalom Alapítványának több tucatnyi vezetője visel, vagy viselt korábban magas tisztséget az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságában.

Fotó: MTI

Nazia Hussain jelenleg az alapítványbirodalom regionális igazgatója az ázsiai–csendes-óceáni térségben, de a Soros-hálózat migrációt és a bevándorlók integrációját zászlajára tűző Initiative for Europe elnevezésű programját is menedzselte. Korábban Hussain az ENSZ emberi jogi tisztviselőjeként is tevékenykedett különböző válságrégiókban – köztük Koszovóban és Afganisztánban. Utóbbi országgal kapcsolatban egyébként az Amnesty berkein belül is végzett kutatásokat 2004-2005-ben. Az már csak hab a tortán, hogy a migráció elősegítése mellett elkötelezett aktivista a szintén Soros-gründolású Független Újságírás Programnak (PIJ) is volt a társelnöke.

Szintén az ENSZ-ben edződött Francois Crepeau, az OSF Nemzetközi Migrációs Kezdeményezésének az igazgatósági tanácsadója. A liberális kanadai 2011 és 2017 között működött a világszervezet különleges előadójaként felváltva járta az EU külső határain fekvő országokat és konzultált a brüsszeli intézményekkel, valamint készített jelentéseket egyebek mellett a bevándorlók jogainak védelméről – például a migránsokat a határzónákban történő elzárásukkor ért sérelmekről -, emellett olyan progresszív témákban is megmutatta oroszlánkörmeit, mint a klímaváltozás.

Ennél is színesebb szakmai portfóliót mondhat magáénak Julia Lukomnik, aki jelenleg az OSF közegészségügyi programjának felelőse. Egy 2014-es ENSZ-es fejlesztési program égisze alatt Lukomnik az uruguayi transznemű és a szexmunkás közösségek egészségügyi és gazdasági helyzetének javításán, valamint társadalmi integrációjuk elmélyítésén dolgozott az ottani kormányzattal karöltve.

A fent leírt összefonódások fényében látható tehát, hogy az ENSZ – és azon belül a világszervezet emberi jogi főbiztossága – liberális, migrációpárti agendának megfelelően igyekszik átalakítani a nemzetállamokat. Figyelemre méltó, hogy az OHCHR sem tagadja politikai töltetű törekvéseit, hiszen a saját honlapjuk szerint abban látják küldetésüket, hogy elsősorban kormányokat, törvényhozási rendszereket, és egyéb nemzeti intézményeket vegyenek célba.

Mint ismert, az OHCHR hazánk mellett több szuverenitásához ragaszkodó államot – például az Amerikai Egyesült Államokat, Izraelt és Csehországot – is bírált. A főbiztosság Donad Trump amerikai elnököt rasszistának nevezte, a hivatalban lévő cseh államfőt, Milos Zemant pedig „nyilvános idegengyűlölő és iszlámellenes kijelentések” tételével vádolta. Idén márciusban egy több száz oldalas jelentésben állítólagos emberiség elleni bűncselekményeket róttak fel Izrael vezetésének, amelyeket szerintük a “Visszatérés Menete” elnevezésű tüntetések kezelésekor követtek el. Az említett vezetők kivétel nélkül visszautasították a vádakat, rámutatva az OHCHR ferdítéseire és hatásköri túllépéseire. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly februárban lemondásra szólította fel Zeid Raad al-Husszeint, miután a jelenlegi főbiztos rasszizmussal és idegengyűlölettel vádolta meg Orbán Viktor, magyar kormányfőt.