Minden sarok veszélyes

Szaporodnak a zsidók elleni támadások, a német politikusok sajnálkoznak, ám a helyzet tovább romlik – így áll Németország az antiszemitizmussal az elmúlt néhány évben.

2019. 05. 30. 12:27
Rabbis enter the synagogue for their ordination ceremony at the Roonstrasse Synagogue in Cologne
Imádkozók a német főváros egyik zsinagógájában. Rövid ideig tartott a békés időszak Fotó: Ina Fassbender Forrás: Reuters
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szaporodnak a zsidók elleni támadások, a német politikusok sajnálkoznak, ám a helyzet tovább romlik – így áll Németország az antiszemitizmussal az elmúlt néhány évben. – Sajnos nincs egyetlen zsidó óvoda vagy iskola sem, amelyet ne kellene védenie a rendőrségnek – nyilatkozta a héten Angela Merkel kancellár. Előzőleg Felix Klein, a kormány antiszemitizmus-ügyi megbízottja – nagy vihart keltve – azt tanácsolta a zsidóknak, biztonságuk érdekében ne hordjanak kipát nyilvános helyen.

A helyzet romlása különösen igaz Berlinre, ahol a legnagyobb, mintegy harmincezer fős zsidó közösség él. A fővárosra napi átlagban csaknem három antiszemita incidens jut, és szinte minden héten fizikai támadás is előfordul a statisztikák szerint. Egy év alatt a támadások 155, a fenyegetések pedig 77 százalékkal szaporodtak meg – számolt be példákat idézve a Jüdische Allgemeine zsidó lap. Volt, akit futballhuligánok inzultáltak, míg a főleg bevándorlók lakta Neukölln városrészben egy nőt egy bolti eladó nevezett zsidó szajhának, majd dobált meg, amikor észrevette, hogy Dávid-csillag lóg a kulcstartóján. – A város minden sarka potenciálisan veszélyes – mondta a Der Tagesspiegelnek Sigmount Königsberg berlini zsidó illetékes. Hozzátette: egyre többet foglalkoztatja őket a kivándorlás gondolata. – A 80-as évekig képletesen szólva összecsomagolt bőröndökkel ültünk Németországban. Aztán voltak olyan jelek, amelyek biztonságra utaltak. Most mégis újra azt nézik sokan, hol vannak a kofferek – fogalmazott.

Imádkozók a német főváros egyik zsinagógájában. Rövid ideig tartott a békés időszak
Fotó: Reuters

A 200 ezer fős németországi zsidó közösség az 1990 és 2015 közötti másfél évtizedben élte reneszánszát. A holo­kauszt során óriási veszteséget elszenvedő zsidóság létszáma az ezredfordulón, különösen a német újraegyesítéssel egybeeső szovjet elvándorlásnak köszönhetően ugrott újra százezer fő fölé, a második világháború óta először. Összesen negyedmillió zsidó hátterű exszovjet bevándorló fordult meg Németországban; igaz, közéjük számolják a nem zsidó családtagokat, illetve azokat is, akik időközben továbbvándoroltak. A szélsőjobboldali, illetve Izrael-ellenességbe csomagolt szélsőbaloldali antiszemitizmus mellett a muszlim bevándorlás sokat rontott a helyzeten, állítják zsidó közéleti személyiségek.

– Berlin annál is inkább Európa antiszemitizmus-fővárosának nevezhető, mivel a kormány az elmúlt években több százezer antiszemitának tette lehetővé, hogy muszlim országokból ellenőrizetlenül bevándoroljanak – fogalmazott Manfred Gerstenfeld osztrák születésű izraeli kutató. Sigmount Königsberg szerint a zsidóellenességet két fő csoport, az Alternatíva Németországnak elnevezésű bevándorlásellenes párthoz közel álló szélsőjobbos közeg, illetve muszlimok, főleg már német földön születettek szítják. Josef Schuster, a németországi zsidó tanács elnöke felteszi a kérdést: miként lehetséges, hogy Nagy-Britanniával ellentétben a németeknél még nem tiltották be a libanoni síita Hezbollah szervezetet?

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.