Töretlenül növekszik Le Pen szavazótábora

Noha a Marine Le Pen vezette bevándorlásellenes tömörülés közel egyszázaléknyi előnye alaposan megtépázta a francia elnök centrista mozgalmának legitimitását, a franciaországi voksolás legnagyobb vesztesei kétségkívül a valaha a politikai létra tetején álló konzervatívok, akik az egész kontinensen a legnagyobb zuhanást produkálták az Európai Néppárt tagpártjai közül.

A pártelnök és listavezetője, Jordan Bardella Fotó: Yoan Valat Forrás: MTI/EPA/Yoan Valat

Aggodalmát fejezte ki Nicole ­Belloubet francia igazságügyi miniszter felé a Simon Wiesenthal Center Europe párizsi székhelyű zsidó emberi jogi szervezet annak kapcsán, hogy Sarah Halimi, nyugdíjas zsidó asszony gyilkosa pszichiátriai problémákra hivatkozva megússza a bírósági tárgyalást, számolt be a minap a The Jerusalem Post iz­raeli hírportál. A 2017-ben brutálisan kivégzett, 65 éves asszony története nem csupán a francia társadalmat, de egész Európát megrázta: szomszédja, a nyugat-afrikai Maliból származó, 27 éves Kabil Traore betört a lakásába, „Allah akbar” és „Sátán!” kiáltások közepette súlyosan bántalmazta Sarah Halimit, majd az asszony fél órán át tartó kínzása után kivetette őt az ablakon.

A közvélemény azt várta, hogy a férfit antiszemita indítékból elkövetett emberölésért állítják bíróság elé, a vizsgálóbíró azonban arra jutott, hogy – az egyébként drogdíler – Kabil Traore tette elkövetésekor olyannyira kábítószeres befolyás alatt állt, hogy nem volt felelőssége tudatában a gyilkosság elkövetésekor. A bíróság ráadásul annak ellenére jutott erre a következtetésre, hogy az elkövetőnek nem volt pszichiátriai kórtörténete, az elmúlt két évben azonban három vizsgálatnak is alávetették, hogy igazolják a férfi mentális sérülékenységét.

Noha a rendkívüli brutalitással elkövetett eset tipikusnak semmiképp sem mondható, a francia külvárosokban tapasztalható bűnözési arány növekedése és az igazságszolgáltatás arra adott reakciója egyaránt próbára teszi a társadalom tűrőképességét, ennek eredménye pedig a vasárnapi európai parlamenti (EP-) választások végkimenetében is tapintható: a bevándorlásellenességéről ismertté vált ­Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés ugyanis – ha csak egy hajszállal is, de – csapást mért Emmanuel Macron A Köztársaság Lendületben nevű centrista mozgalmára. Az eredmény nem annyira lepte meg az elemzőket, a két párt ugyanis hetek óta fej fej mellett haladt a közvélemény-kutatások szerint, az elmúlt hónapokban minden népszerűtlenségi rekordot megdöntő francia elnök számára ugyanakkor a belpolitikai tétje is nagy volt a voksolásnak.

A pártelnök és listavezetője, Jordan Bardella
Fotó: MTI/EPA/Yoan Valat

Nicolas Bay, a Nemzetek és Szabadság Európája (ENF) európai parlamenti frakciójának társelnöke korábban lapunknak is beszélt arról, hogy Macron tulajdonképpen olyannyira „rátelepedett” az európai kampányra, hogy ezzel végül saját személye és politikája elleni népszavazássá változtatta azt. A francia elnök stábja azonban az eredmények vasárnap esti kihirdetése után úgy kommentálta a vereséget: lehetett volna sokkal rosszabb. A Macron adminisztrációjának adó- és gazdaságpolitikája ellen több mint fél éve tiltakozó sárgamellényes tüntetéseket figyelembe véve Le Pen pártjának kevesebb mint egyszázaléknyi előnye valóban nem drasztikus csapás a 2016-ban alapított mozgalomra, a kormány azonban a több mint ötvenszázalékos, 1994 óta a legmagasabb részvételi arány mellett aligha intézheti el egy retorikai legyintéssel, hogy a Nemzeti Tömörülés szavazótábora több mint félmillióval bővült a legutóbbi EP-választások óta.

A franciaországi voksolás legnagyobb vesztese azonban bizonyosan nem a némi arcvesztést elszenvedő francia elnök, hanem a Köztársaságiak nevű konzervatív párt. Az évtizedekig az ország egyik legmeghatározóbb politikai erejének számító jobbközép tömörülést ugyanis a szavazók alig több mint nyolc százaléka találta érdemesnek a támogatása: ennek eredményeképpen – 12 helyet vesztve – a korábbi húsz helyet mindössze nyolc képviselőt delegálhat az Európai Néppártba, és ezzel a jobbközép európai pártcsalád legnagyobb zuhanását produkálta. A Le Figaro emlékeztet, a Köztársaságiak 2017 óta, vagyis Francois Fillon egykori miniszterelnök, illetve a 2017-es elnökválasztás konzervatív elnökjelöltje belebukott a családtagjai állítólagos fiktív parlamenti állásai ­miatt kirobbant botrányba. A konzervatív napilap szerint ha a párt a közeljövőben nem akar teljesen eltűnni a politikai palettáról, akkor sok alázatot kell tanúsítania, a lehetőségek ugyanis rendkívül leszűkültek a progresszív és a populista hangokhoz szokott választók körében.