Először határozták meg a kozmikus rádióhullámok gyors kitörésének pontos helyét

A canberrai székhelyű CSIRO kutatási szervezet csillagászai először határozták meg galaxisból érkező kozmikus rádióhullámok egyszeri, a pillanat tört részéig tartó nagyon erős löketének pontos helyét.

A Science című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányuk szerint egy nyugat-ausztráliai teleszkóp észlelte a rádióhullámokat, amelyek egy 3,6 milliárd fényévnyire lévő, Tejútrendszer nagyságú, közepes galaxis pereméről eredt.

A gyors kozmikus rádióhullám-kitöréseket 2007-ben fedezték fel, azóta 85-öt észleltek. Többségük „egyszeri” volt, kis részük „ismétlődő”, ezek ugyanazon helyről érkeztek.

2017-ban a csillagászok megtalálták egy ismétlődő eredetét, egy galaxist, de az egyszeri kitörések helyét jóval bonyolultabb meghatározni, mivel a gyors löket kevesebb mint egy millimásodpercig tart.

A CSIRO csillagászai kifejlesztettek egy technikát a teleszkóp adatainak kevesebb mint egy másodperces jegelésére az után, hogy a teleszkópot eléri a kitörés.

„Ha a Holdon állnánk és lenéznénk a Földre, ezzel a precíziós műszerrel nemcsak azt tudnánk megmondani, hogy melyik városból, hanem azt is, annak mely körzetéből, melyik épületből érkezik a löket” – magyarázta Keith Bannister, a CSIRO kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

A kutatók a kitörés pontos kiindulópontját is megtalálták, amely a galaxis központjától 13 ezer fényévre volt – írták a tanulmányban.

A világ három legnagyobb optikai teleszkópjának – Keck, Gemini South és az ESO VLT – sikerült befogniuk egy képet a galaxisról.

A 2017-ben észlelt ismétlődő kitörés helye egy kisebb galaxis, amely sok csillagot hoz létre, az új egyszeri löketet produkáló egy nagyobb, amely viszonylag kevés csillagot hoz létre.

A kozmikus rádióhullámok nagyon erős löketeinek okát nem ismerik a csillagászok, de eredetük pontos helyének meghatározása nagy lépés a rejtély megoldása felé – írták a tanulmányban.