Irán elutasítja, hogy köze lenne a tartályhajók elleni támadásokhoz

rán ENSZ-küldöttsége határozottan elutasította csütörtök este nyilatkozatban a – megfogalmazás szerint – „megalapozatlan” amerikai vádakat, amelyek szerint köze van a két tartályhajó elleni csütörtöki támadásokhoz az Ománi-öbölben.

Egyelőre tisztázatlan körülmények között sérült meg a japán és a norvég tulajdonban lévő két tartályhajó.

Washington az akció elkövetéséért egyértelműen Iránt tette felelőssé. Pár órával később Szaúd-Arábia – Irán regionális politikai ellenlábasa – közölte, hogy egyetért az amerikai gyanúsítással.

„Nincs okunk kételkedni, Irán már sokszor tett hasonlót” – mondta a CNN amerikai hírtévének a szaúdi külügyminiszter.

Nagy-Britannia szintén osztja az amerikai véleményt, és elsődleges gyanúsítottja Irán. Jeremy Hunt külügyminiszter csütörtökön már figyelmeztette is Teheránt, hogy ezek az akciók „rendkívül esztelenek, mélyen aggasztóak, és olyan időben történnek, amikor úgyis nagy a feszültség”.

Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter visszautasította az Egyesült Államok vádaskodását, Zaríf szerint az Egyesült Államok a tartályhajók elleni támadást ürügyként használja fel, hogy „szabotázsdiplomáciát” folytasson Irán ellen. Az iráni külügyminiszter pénteken közzétett Twitter-bejegyzésében arról ír: „Azzal, hogy az Egyesült Államok azonnali vádaskodásba kezdett Irán ellen, anélkül, hogy lenne bármilyen tárgyi vagy közvetett bizonyítéka, csak nyilvánvalóvá tette, hogy a B csapat a B terv felé mozdul el: szabotázsdiplomáciára, illetve az Irán elleni gazdasági terrorizmus elfedésére”. Utóbbival Zaríf az Irán ellen újonnan bevezetett amerikai szankciókra utalt, a „B csapattal” pedig John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóra, aki Teherán szerint rendszerváltást szeretne Iránban, és ennek érdekében katonai konfliktust akar kiprovokálni.

Következő bejegyzésében az iráni külügyminiszter felhívta a figyelmet, hogy pár hónappal ezelőtt éppen egy ilyen forgatókönyvre figyelmeztetett. „No, nem azért, mert látnok vagyok, hanem, mert kiismertem a B csapat észjárását” – tette hozzá Zaríf.

Kérdéses azonban, hogy mikor derül fény a történtekre, már ha egyáltalán fény derül. Május 12-én ugyanis hasonló események zajlottak: ismeretlen tettesek szabotázsakciót követtek el két szaúdi, egy norvég és egy emírségekbeli teherhajó ellen az Ománi-öbölben, a Hormuzi-szoros bejáratánál, és azóta sem tudni, ki lehetett a megbízó. Az emírségek kormányzata annyira jutott, hogy a múlt héten az ENSZ Biztonsági Tanácsában közölte: az incidens mögött vélhetően állami szereplő áll, amivel Norvégia és Szaúd-Arábia is egyetértett.

Az Irán körüli helyzetről tárgyalt a japán és az amerikai külügyminiszter

Az Irán körül kialakult helyzetről tárgyalt telefonon pénteken Kono Taro japán külügyminiszter amerikai kollégájával, Mike Pompeóval – közölték Tokióban.

A Kyodo tokiói hírügynökség szerint Pompeo jelezte: az amerikai kormányzat hírszerzési források alapján arra a megállapításra jutott, hogy Teherán a felelős az egy nappal ezelőtti, az Ománi-öbölben történt incidensért, amelyben két tartályhajót ért támadás.

A hírügynökség nem ismertette a japán fél ezzel kapcsolatos reakcióját. Azt ugyanakkor megírta, hogy Kono Taro beszámolt amerikai kollégájának Abe Sindzó japán kormányfő június 12-13-ai teheráni látogatásának eredményeiről. A miniszterelnök tárgyalt Irán vallási és politikai vezetőjével, Ali Hamenei ajatollahhal és Haszan Róháni köztársasági elnökkel is.

A japán politikus közvetítőként próbált fellépni Teherán és Washington között. A Kyodo azonban kiemelte, hogy Hamenei visszautasította a javaslatot, hogy párbeszédet kezdjen Donald Trump amerikai elnökkel.