Szijjártó Péter: Nőtt a közép-európai térség érdekérvényesítő képessége

Kemény vitákra lehet számítani az európai parlamenti választásokat követő egyeztetéseken, ám már most látszik, hogy ezek során Közép-Európának sokkal erőteljesebb érdekérvényesítő képessége lesz, mint a választásokat megelőzően – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter magyar újságíróknak pénteken a Globsec pozsonyi biztonságpolitikai fórumon.

MTI/KKM/Burger Zsolt Fotó: KKM/Burger Zsolt

A miniszter „pártatlan, elfogulatlan, de szigorú” nyomozást ígért az ügyben, továbbá azt mondta, le fogják vonni a megfelelő konzekvenciákat, és ki fogják szabni a szükséges büntetéseket. Úgy vélte, az elmúlt egy hét meggyőzte Dél-Koreát arról, hogy a magyar fél komolyan gondolta azt, amit egy hete, a tragédia után mondott minderről. Hozzátette, hogy a dél-koreai miniszterelnök azóta levélben mindezért kifejezte köszönetét Orbán Viktor miniszterelnöknek.

Pozsonyban tartják pénteken a Visegrádi Csoport és Dél-Korea külügyminisztereinek plenáris ülését, és ez alkalommal Szijjártó Péter ismét találkozik Kang Kjung Vha a dél-koreai külügyminiszterrel.

Szijjártó Péter a háromnapos pozsonyi fórum második napján, pénteken felszólalt az EP-választások utáni politikai erőviszonyaival foglalkozó panelbeszélgetésen, amelyen a többek között részt vett Tomás Petrícek cseh külügyminiszter és George Ciamba román Európai-ügyi miniszter is. A tárcavezető felhívta a figyelmet arra, hogy a EP-választásokon indult pártok közül a Fidesz kapta arányaiban a legtöbb, 52 százaléknyi szavazatot.

„Ezt mindenkinek tiszteletben kell tartania. Senkinek sincs joga ahhoz, hogy kétségbe vonja a magyar nép akaratát” – szögezte le. Az európai megmérettetésen a második helyen a lengyel Jog és Igazságosság pártja, a harmadikon az Osztrák Néppárt, míg a negyediken az olasz Liga végzett. Ezek a legsikeresebb pártok, és nagyon erős európa-párti irányvonalat képviselnek.

Kifejtette, nem igaz rájuk az a megállapítás, hogy euroszkeptikusok lennének, abban viszont különböznek a többi párttól, hogy miként gondolják egy erős Európa megteremtését. Két vélemény alakult ki erről: az egyik szerint Brüsszel legyen erősebb és a tagállamok gyengébbek, a másik szerint a tagállamoknak kell erősnek lenniük egy erős Európa megteremtése érdekében – mondta.

„Ez két rivális nézet” – szögezte le a tárcavezető, s hozzátette, hogy az Európai Néppártnak késznek kell lennie arra, hogy együttműködjön ezekkel a sikeres, a politikai paletta jobboldaláról érkező pártokkal.

„Az általunk képviselt álláspont az EP-választások előtt kisebbségben volt. Az EP-választások eredményét azonban nem lehet elkülöníteni az EPP-ben az Európa jövőjéről folyó vitáktól” – hangoztatta Szijjártó Péter.

Megjegyezte, hogy az Európa jövőjéről folyó párbeszédet történelmi kihívások érik, amelyek között szerepel a migráció, a biztonság és a klímaváltozás. Ezeket a kérdések együtt kell kezelni, és racionálisan, s nem érzelmi alapon kell keresni a válaszokat – közölte.

A panelbeszélgetésen a miniszter arról beszélt, hogy Magyarország támogatja az unió balkáni bővítését, és meg kellene nyitni minden tárgyalási fejezetet Szerbiával, az utolsó tárgyalási fejezetet Montenegróval, és el kellene kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával. Szijjártó Péter rámutatott, hogy sokat javult Budapest és Belgrád viszonya az elmúlt években a kölcsönös erőfeszítéseknek köszönhetően, és Szerbia biztosítja a magyar kisebbségnek a legszélesebb körű jogokat.