Szijjártó Péter: Nőtt a közép-európai térség érdekérvényesítő képessége

Kemény vitákra lehet számítani az európai parlamenti választásokat követő egyeztetéseken, ám már most látszik, hogy ezek során Közép-Európának sokkal erőteljesebb érdekérvényesítő képessége lesz, mint a választásokat megelőzően – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter magyar újságíróknak pénteken a Globsec pozsonyi biztonságpolitikai fórumon.

MTI/KKM/Burger Zsolt Fotó: KKM/Burger Zsolt

A magyar diplomácia vezetője kiemelte: a tény, hogy a magyar és a lengyel kormánypárt kapta a legnagyobb otthoni támogatást az Európai Unióban, azt mutatja, hogy a közép-európai emberek elkötelezettek egy erős EU mellett, de olyan uniót szeretnének, amely erős tagállamokon alapul, szemben a „mainstream” által javasolt „Európai Egyesült Államokkal”.

A miniszter leszögezte, hogy a térség erősebb érdekérvényesítő képessége az erősebb gazdasági teljesítményre is alapul, márpedig az első negyedévben az öt leggyorsabban növekedő gazdaságból négy közép-európai volt. „Ésszerű döntéseket hoztunk, alacsony adókat vezettünk be, és a saját országaink és saját polgáraink biztonságát helyeztük első helyre” – mondta.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: a térség gazdaságpolitikájának sikerét bizonyítja az is, hogy a világ leggyorsabban növekedő távol-keleti gazdaságai egyre komolyabb érdeklődést mutatnak Közép-Európa iránt. Ezzel kapcsolatban a dél-koreai autóipart említette példának, kiemelve, hogy a délkelet-ázsiai ország autóipari vállalatai, amelyek Európában is óriási piaci részesedésre tettek szert, az elmúlt években több mint 500 milliárd forintnyi beruházást hoztak Magyarországra, illetve több mint 3200 új, kifejezetten magas hozzáadott értékű, kutatásfejlesztésen alapuló munkahelyet teremtettek.

MTI/KKM/Burger Zsolt

A miniszter aláhúzta, hogy a távol-keleti nagy elektromos autóipari vállalatok közül azok, amelyek Európába hozzák a gyártást, nagyrészt a közép-európai térséget, azon belül is elsősorban Magyarországot választják: az öt európai gyártási kapacitással rendelkező távol-keleti elektromos autóipari vállalat gyárából három már a hazánkban van. Magyarország mindehhez egyebek közt az alacsony társasági adókkal, a munkára rakódó adóterhek folyamatos csökkentésével és a kutatásfejlesztési forrásokkal járul hozzá.

A dél-koreai turisták május 29-i dunai hajóbalesetével kapcsolatban Szijjártó Péter azt mondta: a múlt hét pénteken biztosította dél-koreai hivatali partnerét, hogy a magyar hatóságok minden tőlük telhetőt, „és annál is többet” megtesznek azért, hogy a szerencsétlenül járt hajó roncsát kiemeljék a folyóból. Hangsúlyozta, hogy a hatóságok nagy erőfeszítéseket tesznek holttestek felkutatásáért, hogy az elhunytaknak mielőbb megadhassák a végtisztességet.

A miniszter „pártatlan, elfogulatlan, de szigorú” nyomozást ígért az ügyben, továbbá azt mondta, le fogják vonni a megfelelő konzekvenciákat, és ki fogják szabni a szükséges büntetéseket. Úgy vélte, az elmúlt egy hét meggyőzte Dél-Koreát arról, hogy a magyar fél komolyan gondolta azt, amit egy hete, a tragédia után mondott minderről. Hozzátette, hogy a dél-koreai miniszterelnök azóta levélben mindezért kifejezte köszönetét Orbán Viktor miniszterelnöknek.

Pozsonyban tartják pénteken a Visegrádi Csoport és Dél-Korea külügyminisztereinek plenáris ülését, és ez alkalommal Szijjártó Péter ismét találkozik Kang Kjung Vha a dél-koreai külügyminiszterrel.

Szijjártó Péter a háromnapos pozsonyi fórum második napján, pénteken felszólalt az EP-választások utáni politikai erőviszonyaival foglalkozó panelbeszélgetésen, amelyen a többek között részt vett Tomás Petrícek cseh külügyminiszter és George Ciamba román Európai-ügyi miniszter is. A tárcavezető felhívta a figyelmet arra, hogy a EP-választásokon indult pártok közül a Fidesz kapta arányaiban a legtöbb, 52 százaléknyi szavazatot.

„Ezt mindenkinek tiszteletben kell tartania. Senkinek sincs joga ahhoz, hogy kétségbe vonja a magyar nép akaratát” – szögezte le. Az európai megmérettetésen a második helyen a lengyel Jog és Igazságosság pártja, a harmadikon az Osztrák Néppárt, míg a negyediken az olasz Liga végzett. Ezek a legsikeresebb pártok, és nagyon erős európa-párti irányvonalat képviselnek.

Kifejtette, nem igaz rájuk az a megállapítás, hogy euroszkeptikusok lennének, abban viszont különböznek a többi párttól, hogy miként gondolják egy erős Európa megteremtését. Két vélemény alakult ki erről: az egyik szerint Brüsszel legyen erősebb és a tagállamok gyengébbek, a másik szerint a tagállamoknak kell erősnek lenniük egy erős Európa megteremtése érdekében – mondta.

„Ez két rivális nézet” – szögezte le a tárcavezető, s hozzátette, hogy az Európai Néppártnak késznek kell lennie arra, hogy együttműködjön ezekkel a sikeres, a politikai paletta jobboldaláról érkező pártokkal.

„Az általunk képviselt álláspont az EP-választások előtt kisebbségben volt. Az EP-választások eredményét azonban nem lehet elkülöníteni az EPP-ben az Európa jövőjéről folyó vitáktól” – hangoztatta Szijjártó Péter.

Megjegyezte, hogy az Európa jövőjéről folyó párbeszédet történelmi kihívások érik, amelyek között szerepel a migráció, a biztonság és a klímaváltozás. Ezeket a kérdések együtt kell kezelni, és racionálisan, s nem érzelmi alapon kell keresni a válaszokat – közölte.

A panelbeszélgetésen a miniszter arról beszélt, hogy Magyarország támogatja az unió balkáni bővítését, és meg kellene nyitni minden tárgyalási fejezetet Szerbiával, az utolsó tárgyalási fejezetet Montenegróval, és el kellene kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával. Szijjártó Péter rámutatott, hogy sokat javult Budapest és Belgrád viszonya az elmúlt években a kölcsönös erőfeszítéseknek köszönhetően, és Szerbia biztosítja a magyar kisebbségnek a legszélesebb körű jogokat.