Az LDP és koalíciós partnere, a Komeito Párt 69 felsőházi mandátumot szerzett abból a 124-ből, amelynek sorsáról voksoltak. Ez – a már meglévő képviselői helyekkel együtt – többséget jelent majd a 245 fős felsőházban.
Kétharmados többségre lenne szükség ahhoz, hogy el tudják indítani a második világháború után született pacifista alkotmány módosítását, de a kormánykoalíció szövetségeseivel együtt összesen csak 76 mandátumhoz juthat az előzetes eredmények szerint, miközben a kétharmadhoz 85 mandátum elnyerése kellene.
Abe Sindzó azt mondta: pártja győzelmének aránya azt mutatja, hogy a választók szeretnének vitát nyitni az alkotmány módosításáról.
„Az időzítés még nem világos, de szeretném megvalósítani (az alkotmányreformot) még a hivatali időm alatt” – mondta a japán kormányfő.
Az 1947-es alkotmányon még soha nem változtattak, ha ez megtörténne, az szimbolikus jelentőségű volna. Az alkotmány 9. cikke kimondja, hogy az országnak nem lehet hadserege, hanem csak „önvédelmi hadereje”. Ez a fegyveres erő megalakulása óta nem vett részt tényleges harccselekményekben, legfeljebb külföldi békefenntartó bevetésekben.
A közvélemény megosztott abban, hogy meg kell-e ezt változtatni. Az ellenzők azt mondják, ha az országnak számottevő hadereje lesz, akkor az Egyesült Államok könnyebben bele tudja majd vonni saját nemzetközi konfliktusaiba.
Az alkotmány bármiféle módosításához kétharmados támogatás kell a törvényhozás mindkét házában. Az LDP-vezette koalíciónak az alsóházban megvan a kétharmados többsége.
Abe 2012 decemberében azzal az ígérettel lett miniszterelnök, hogy felpörgeti a gazdaságot és megerősíti az ország védelmi képességét. Azóta pártjának öt alkalommal sikerült győzelmet aratni országos választásokon, részben az ellenzék széttöredezettségének köszönhetően.
A Japán Alkotmányos Demokrata Párt (CDPJ), a legnagyobb ellenzéki párt ugyan némileg erősödött a vasárnapi választáson, de az exit poll szerint támogatottsága továbbra is eltörpül az LDP-é mellett.
