A modern ember 150 ezer évvel korábban érkezhetett Európába az eddig véltnél

A modern ember jóval korábban hagyta el Afrikát és 150 ezer évvel korábban érkezhetett Európába az eddig véltnél – állapították meg német és görög kutatók egy Görögországból származó koponya elemzése alapján.

A modern emberi koponya a Görögország déli részén lévő Apidima-barlangból került elő – közölték a Tübingeni és az Athéni Egyetem kutatói a Nature című tudományos lapban megjelent tanulmányukban.

A koponyát az 1970-es években találták egy barlangban, később az Athéni Egyetem múzeumában őrizték. Sérült részeit virtuálisan rekonstruálták és korát mintegy 210 ezer évben határozták meg. Bizonyos jellemzői, például a kerek nyakszirt miatt a Homo sapiens egy korai formájaként azonosították. Így ez a valaha Afrikán kívül talált legrégebbi modern kori ember koponya – állapították meg.

Az eddigi ismert, Európában talált Homo sapiens-leletek megközelítőleg 150 ezer évesek.

A tudósok abban megegyezésre jutottak, hogy az anatómiailag modern ember Afrikában fejlődött ki, és onnan terjedt el az egész világon. A most publikált kutatási eredmények viszont kimutatták, hogy az első elterjedési hullám jóval korábban zajlott, és földrajzilag szélesebb körű hatással bírt Európában, mint azt eddig hitték – mondta Katerina Harvati, a Tübingeni Egyetem paleoantropológusa.

Egy másik koponyát, amelyet szintén az Apidima-barlangban találtak, egy neandervölgyi maradványaként azonosítottak, elemzések szerint 170 ezer éves. A kutatók ebből arra következtettek, hogy a mai Görögország területén a középső pleisztocén földtörténeti korban csak a Homo sapiens egy korai populációja és később neandervölgyiek éltek.

A koponyaelemzések arra utalnak, hogy utóbbit később elnyomta az újonnan érkezett, anatómiailag modern ember.

Faysal Bibi, a berlini Természettudományi Múzeum munkatársa szerint a kutatási eredmények illeszkednek az elmúlt évek felfedezéseinek sorába, amelyek által a Homo sapiens története mind régebbinek és összetettebbnek tűnik.