A Szentföld korai iszlám korszakából származó ritka mecsetet fedeztek fel a Negev-sivatagban

Izraeli régészek a muszlimok Izraelbe érkezésének idejéből származó, 1200 éves mecsetet találtak a Negev sivatagban – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet.

A legkorábbi eddig ismert falusi mecsetet találták meg a Rahat nevű izraeli beduin városnál, az imahelyet a régészek a helyi fiatalokkal együtt tárták fel az elmúlt hetekben egy új lakótelep építése előtt.

Az izraeli régészeti hatóság (IAA) szakemberei szerint különösen ritka közel-keleti leletre bukkantak, amelyet valószínűleg egykor a helyi földművesek használtak.

„Nagyon nem mindennapi a Közel-Keleten és az egész világon a korai iszlám korban a helyi földművelők mecsete, s különösen Beér-Sevától északra, ahol hasonló épületekről sem tudtak eddig – nyilatkozta az ásatásokat vezető Sahar Cúr és Jochanan Zeligman a lapnak.

”Ebből a korból ismerünk nagy jeruzsálemi és mekkai mecseteket, de itt egy kicsiny, a helyieket szolgáló, négyszögletes imahelyről van szó, amely az ég felé nyitott volt, és ahol ima közben délre, Mekka felé néztek„- tették hozzá.

A korai iszlám idején, a 7-8. században épült mecset mellett egy korabeli falu épületei is előkerültek: bizánci korból származó 6-7. századi és későbbi, korai muszlim házak egyaránt.

Ez az egyik legkorábbi, eddig megtalált mecset, amely az Izrael földjén ekkoriban végbement kulturális és vallási változásokról is tanúskodik, az iszlám vallás térfoglalásáról, a 636-os jarmúki csatát követő térségbeli hódításáról.