Boris Johnson az új brit aranykort várja a brexittől

Egy újabb aranykor beköszöntét, illetve a demokráciába vetett hit visszaállítását várja a brexittől Boris Johnson, aki miniszterelnökként tegnap állt először a brit alsóház elé. Bár a politikus a londoni testület feltétlen támogatását továbbra sem tudhatja magáénak, a kinevezését a brit konzervatívok brüsszeli delegációja örömmel fogadta. — Szükségünk volt egy magabiztos kormányfőre, aki végre pozitív képet fest a brexitről — mondta lapunknak Geoffrey van Orden, a kormánypárt európai parlamenti delegációjának vezetője.

A klímavédelem, a szociális biztonság és a bevándorlási rendszer teljes reformja is terítékre került csütörtökön a londoni alsóházban, ahol Boris Johnson miniszterelnökként első alkalommal szólalt fel. A slágertémát ugyanakkor a brexit jelentette: az egykori külügyminiszter és londoni főpolgármester gyakorlatilag amiatt kapta meg a kormányfői széket, hogy egy „valódi” kilépéspárti konzervatív vegye át az irányítást a válságba torkollott brexitfolyamat felett.

– Mától egy új megközelítést alkalmazunk, amely október 31-én, a brexittel fog beérni – ígérte Johnson, aki szerint a brit kilépés realitását valamennyi nagy-britanniai pártnak – így az EU-barátoknak is – el kell fogadniuk. Az újdonsült miniszterelnök megismételte üzenetét Brüsszelnek, miszerint amennyiben az EU nem hajlandó a kilépési alku átdolgozására, a britek anélkül is hátrahagyják majd az integrációt. – Túlságosan negatívak vagyunk az országunk képességeivel kapcsolatban – mondta a kritikusainak.

Boris Johnson mindenképpen kiviszi országát a közösségből
Fotó: Reuters

Brüsszelben a brit konzervatívok euró­pai parlamenti delegációjának vezetőjét kérdeztük a miniszterelnök-váltásról. Geoffrey van Orden lapuknak szintén az új megközelítés fontosságát hangsúlyozta: – Egy sokkal pozitívabb brexitképre van szükség. Boris Johnson pedig egy magabiztos vezető, aki lelkesen, teljes szívből tudja képviselni ezt az irányt. Mint mondta, a britek nem alárendeltek a kilépési folyamatban, ezt pedig az uniós berkekben is meg kell értetniük. – Vannak olyan tagállamok, kiváltképp Franciaország, amelyek érdekeltek abban, hogy elmérgesedjen a kilépés – hangsúlyozta Van Orden, hozzátéve: a szigetország gyakorlatilag évtizedek óta tetszeleg a trójai faló szerepében Brüsszelben. – Most viszont az EU-nak kell némi rugalmasságot mutatnia, mert eddig ez elmaradt – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy ezt várják-e Ursula von der Leyen bizottsági elnökségétől, az európai parlamenti képviselő elmondta: csak remélni tudja, hogy mire a német elnök hivatalba lép, a britek már nem lesznek az unió tagjai.

– Persze a jövőbeli kapcsolatokról vele folytatjuk majd az egyeztetéseket, így fontos, hogy ki ül az elnöki székben. Meggyőződésem, hogy az új arcok és az új üzenetek segíthetik az ügyünket – fogalmazott Geoffrey van Orden, aki azonban nem rejtette véka alá a véleményét Von der Leyenről: – Ő egy megrögzötten föderalista politikus. Ízig-vérig a brüsszeli buborék tagja. Mindenesetre azt gondolom, hogy a legtöbb idejét inkább az fogja felemészteni, hogy megfeleljen baloldali kritikusainak.

Míg Von der Leyen végül valamennyi uniós tagállamot maga mögé állította, kérdéses, hogy Boris Johnson ugyanezt meg tudja-e tenni a jelenleg végletekig megosztott Egyesült Királysággal. – Természetesen lehetséges, hogy egységbe kovácsolódjunk – mondta kérdésünkre Van Orden, majd kifejtette: nyilvánvalóan vannak ugyanakkor ellentétek, hiszen míg az északír Demokratikus Unionista Párt már támogatásáról biztosította a kilépéspárti miniszterelnököt, a nacionalista Skót Nemzeti Párt erről hallani sem akar.