Ellentétes előjellel olvasott jogszabály

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a székelyföldi román civil szervezetek egyaránt elégedetlenek a közigazgatási törvény anyanyelvhasználati jogokat érintő változtatásaival.

Temesvári utcakép. A szórványmagyarságot érinti a kérdés Fotó: Havran Zoltán

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a székelyföldi román civil szervezetek egyaránt elégedetlenek a közigazgatási törvény anyanyelvhasználati jogokat érintő változtatásaival. Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője szerint csorbulnak a szerzett jogok, miután a Viorica Dancila vezette kabinet által sürgősséggel elfogadott jogszabály értelmében a következő népszámlálás eredményétől függően törlődhet a kisebbségi nyelvhasználat a közigazgatásban.

Az erdélyi Maszol hírportálnak nyilatkozó politikus emlékeztetett rá: a még hatályos közigazgatási törvény szerint azokon a településeken, ahol a magyarság aránya különböző okok miatt húsz százalék alá csökken, az érvényben lévő anyanyelvhasználati jogok nem vesznek el.

Temesvári utcakép. A szórványmagyarságot érinti a kérdés
Fotó: Havran Zoltán

Ezt az elvet írná felül a módosítás, amely szerint a szerzett nyelvi jog csak a soron következő népszámlálás időpontjáig érvényes. Ha pedig az újabb cenzus azt mutatja, hogy időközben a húszszázalékos küszöb alá csökkent az adott településen egy kisebbség számaránya, akkor az anyanyelvhasználati jogok megszűnnek. Cseke elmondta, a sürgősségi kormányrendelet az őszi ülésszakban a parlament asztalára kerül, az RMDSZ pedig újra megpróbálja elfogadtatni javaslatait.

Míg a magyar párt visszalépésről beszél a jogokat illetően, addig néhány – magyarellenes kirohanásairól is ismert – székelyföldi román civil szervezet azért tüntetett Bukarestben, mert szerintük a szociáldemokrata kormányfő olyan nyelvi jogokat épített be a jogszabályba, amelyek második hivatalos nyelvvé teszik Romániában a magyart.

A mintegy százfős demonstráció szónokai szerint ideje véget vetni annak, hogy a románok „továbbra is rabszolgák legyenek őseik földjén”. Meglepő módon egy erdélyi magyar civil szervezet is bírálta az RMDSZ álláspontját. Az anyanyelvhasználati jogokért síkraszálló Civil Elkötelezettség Mozgalom úgy véli, megtévesztő és hamis az RMDSZ-es politikusok állítása, miszerint a törvénymódosítás visszalépést jelent a kisebbségi jogok terén.

Az RMDSZ, illetve a hatalmon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) viszonya azt követően romlott meg, hogy a Kelemen Hunor vezette párt az európai parlamenti választások előtt néhány nappal felmondta a PSD-vel érvényben lévő, addig eredményesen működő együttműködési megállapodást.

Akkor a magyar szövetség az úzvölgyi katonai temető területén történt illegális építkezéssel kapcsolatos kormányzati tétlenségre hivatkozva lépett ki az együttműködésből, de elemzők szerint a lépés sokkal inkább a kampánnyal függött össze. Az RMDSZ nemrég megszavazta a kormány megbuktatását célzó – de sikertelennek bizonyult – bizalmatlansági indítványt, ami egyértelműen az ellenzék soraiba emelte a pártot. Friss felmérések szerint kormányváltást hozna egy mostani megméretés. Romániában a tervek szerint jövő ősszel tartanak parlamenti választásokat.