Megosztottság Strasbourgban

Von der Leyen megválasztásának kritikusai azt kifogásolják, hogy a politikus asszony gyakorlatilag két hét alatt, európai kampány nélkül került a bizottság élére.

Az új bizottsági elnök hangsúlyozta, hogy maga mögött tudja a többséget Fotó: Vincent Kessler Forrás: Reuters

Bár Európa valamennyi fővárosában üdvözölték Ursula von der Leyen bizottsági elnökké választását, eltérők a várakozások a testület első női vezetőjével szemben. A leghangosabb ováció Berlinben tört ki, ahol Angela Merkel kancellár, illetve Annegret Kramp-Karrenbauer, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke – és a Von der Leyen vezette védelmi tárca megöröklője – is üdvözölték, hogy ötven év elteltével a bizottságnak újra német elnöke van. Keserűbb volt a hangulat a német Keresztényszociális Unió (CSU) berkeiben. Manfred Weber, az Európai Néppárt félreállított csúcsjelöltje bár az utolsó pillanatig támogatta Von der Leyent, szerdán a német közszolgálati rádiónak nyilatkozva újfent kijelentette, hogy a csúcsjelölti rendszert mielőbb működőképessé kell tenni.

– Megválasztották, és egy demokráciában az számít, hogy a képviselők többségét maga mögött tudja – mondta a néppárti frakcióvezető Von der Leyen szűk többségével kapcsolatban, majd hozzátette: a közvetlenül választott uniós parlament egyre közelebb kerül ahhoz, hogy egyenjogúvá váljon a vezető intézményekkel.

Weberrel ellentétben Von der Leyen megválasztásának kritikusai továbbra is épp azt kifogásolják, hogy a politikus asszony gyakorlatilag két hét alatt, európai kampány nélkül került a jogalkotás-kezdeményezésért felelős szerv élére. Az Európai Parlamentben a német szociáldemokraták, zöldek, illetve a szélsőbaloldal emiatt nem is szavazta meg a volt védelmi minisztert. Továbbra is a bírálók közé tartozik az euroszkeptikus Identitás és Demokrácia parlamenti frakció is, amelynek egyik legerősebb tagpártja, az olasz Liga részéről csak úgy kommentálták Von der Leyen győzelmét: „Bekövetkezhetett volna egy történelmi fordulat is, de végül Merkel, Renzi, Macron és az Öt Csillag Mozgalom szavazatai döntöttek.”

Az új bizottsági elnök hangsúlyozta, hogy maga mögött tudja a többséget
Fotó: Reuters

A strasbourgi voksolás legnagyobb tanulsága valóban az, hogy a töredezett összetételű parlamentben a jobb- és balközép gyengülése nyomán sokkal inkább számíthatnak a fősodortól eltérő vélemények. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő például már az elnök megválasztását követően kijelentette, hogy a V4-ek korábban a „kompromisszumos jelöltet” látták Von der Leyenben, akivel majd számos területen – köztük a biztonságpolitikában – is közös nevezőre lehet jutni. A lengyel Jog és Igazságosság kormánypárt 27 képviselője is megszavazta kedd este a német politikust, akire a magyar kormánypártok is bizalommal tekintenek. Lapunk is beszámolt róla, hogy a Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációja szerint a magyar emberek egyértelműen olyan új uniós vezetőket szeretnének, akik megállítják a bevándorlást, tisztelik a közép-európai országokat, a nemzeteket, és nem sértik a nemzetek szuverenitását. – Bízunk benne, hogy Ursula von der Leyen vezetésével olyan új bizottság fog felállni, amely kiegyensúlyozottabb, józanabb uniós vezetést hoz, és új korszakot nyit az unió bevándorláspolitikájában is – tudatták korábban.

Az Európai Néppárt berkeiben nincs mindenki ezen a véleményen. A számok ugyanis azt mutatják, hogy saját pártcsaládja részéről is sokan szavazhattak Ursula von der Leyen ellen.

Farage ellentmond önmagának

Mivel a brexit ez idáig nem következett be, a brit pártok európai parlamenti delegációinak is beleszólása volt a bizottsági elnök megválasztásába. Parlamenti források szerint egyedül a Nigel Farage vezette Brexit Párt szavazott nemmel a német politikusra. A szélsőségesen uniókritikus Farage pedig Von der Leyen győzelmét követően sem fogta vissza magát. A Twitteren illegitimnek nevezte a voksolás eredményét és azt, hogy a bizottsági elnököt ilyen szűk többséggel választották meg. A brit kilépés ellenzői pedig kaptak az alkalmon, ugyanis Von der Leyen 52 százalékos parlamenti támogatottsága épp akkora arány, mint amellyel a brexitet a britek megszavazták 2016-ban. – Érdekes hallani, ahogy Nigel Farage egy 52-48 százalékos arányú győzelmet illegitimnek nevez – írta a Twitteren Nick Boles korábbi konzervatív, ma már független brit képviselő.