Peking harca a muszlimokkal

Gyerekek ezreit tartja átnevelőtáborokban a kínai kormány a Hszincsiang-Ujgur tartományban a BBC riportja szerint. A muszlim kisebbség ellen elkövetett újabb fellépés egy hosszú folyamat része lehet, aminek hátterében biztonsági és gazdasági szempontok is fellelhetők.

OLYMPICS/XINJIANG Fotó: REUTERS/Nir Elias

A világpolitikában is vannak fenegyerekek, akik dacolnak az erősebbel, és lenézik a normakövető többséget. Ebbe a körbe tartoznak a többségében Kína nyugati részén élő, a magyarokkal egyébként erősen rokonszenvező muszlim ujgurok is. Hogy mennyire megosztó az ujgur nép, arról árulkodnak a megjelenésükről ismert, ellentmondásos adatok is. Ujgur szeparatisták 6400 éves múltra vezetik vissza népük történelmét, világszervezetük, az Ujgur Világkongresszus szerint 4000 éve léteznek. Ezzel szemben kínai kutatók egy IV. században élő törzshöz vezetik vissza gyökereiket.

Fotó: REUTERS/Nir Elias

Legyen bármilyen hosszú is az ujgurok történelme, a küzdelemből kijutott számukra. Leginkább han-kínai uralkodókkal kellett megküzdeniük, a két nép viszonya ezért egy hosszú, változó intenzitású konfliktusként írható le. Az elmúlt években ez a konfliktus újra fokozódni kezdett, s a küzdelemben a kínai kormány áll nyerésre. Peking egyre több ujgurt zár átnevelő munkatáborokba, nyugati kalkulációk másfél és hárommillió fő közé becslik a bezárt emberek számát. A szocialista Kínában hosszú múltra visszatekintő táborokban ideológiai oktatást kapnak az elítéltek, aminek célja, hogy – akár megaláztatás és fizikai erőszak árán – megszabaduljanak a radikális iszlám mérgező gondolataitól.

A táborokon kívül is dolgozik a propagandagépezet: műholdfelvételek igazolják, hogy számos mecset pusztult el, valamint szigorú törvények korlátozzák a híveket vallásuk és szokásaik gyakorlásában. A BBC tegnap közölt riportjában hatvan interjút mutatnak be ujgurokkal, akik állítják: családtagjaikat, sok esetben gyermekeiket szakították el tőlük. A BBC szerint több ezer kiskorút zártak az átnevelőtábor ­funkcióit ellátni képes bentlakásos iskolákba. A dokumentumfilmben megszólal a Kínai Kommunista Párt képviselője is, aki állítja, az állam vigyáz azokra a gyerekekre, akikről szüleik átmenetileg nem tudnak gondoskodni.

A Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen zajló fellépést a kínai kormány a szeparatizmus felerősödésével magyarázza. A Kelet-turkesztáni Iszlám Mozgalom létező terroristaszervezet, amit 2002-ben az ENSZ is listájára vett. A mozgalom felerősödésének egyik jele volt, amikor 2013-ban a pekingi Tia­nanmen-téren követett el merényletet, amelyben öten haltak meg. Nagyobb port kavart a kunmingi támadás, akkor ujgur terroristák 31 embert késeltek halálra egy vonatállomáson.

Később az Iszlám Állam leverése miatt radikalizálódott a térség, a Közel-Keletről menekülő, harcedzett terroristák többsége a közép-ázsiai térségben bukkant fel. Hszincsiang azonban elsősorban gazdasági szempontból jelentős: Kína legnagyobb kiterjedésű tartományaként itt haladnának át az eurázsiai térségbe vezető kereskedelmi és energetikai útvonalak.