Ismerem Markot, és nincs kétségem, hogy fantasztikus munkát végez majd – jelentette be egy hónappal ezelőtti Twitter-bejegyzésében, a tőle megszokott leegyszerűsített stílusban Donald Trump azt, hogy Mark Espert (képünkön) jelöli – akkor még – ügyvezető védelmi miniszternek. Esper most már állandó jelleggel is betöltené a posztot, munkájára pedig minél előbb szüksége lesz mind a Pentagonnak, mind a Fehér Háznak, hiszen e kulcsfontosságú pozíciót James Mattis előző miniszter december 31-i lemondása óta ideiglenes tárcavezetők töltik be. Mark Esper mihamarabbi kinevezésének nem csupán Donald Trump, hanem a kongresszus mindkét pártja örülne, hiszen az Egyesült Államok komoly geopolitikai konfliktusok közepette találja magát, elsősorban a Közel-Keleten, ahol az Irán elleni katonai csapás is napirendre került.
Washingtonban abban bíznak: azontúl, hogy szakértelmével megfelelően látja majd el miniszteri teendőit, az 55 éves Mark Esper az elnök stábjával is jól tud együttműködni. Megfigyelők szerint érkezésével a Mike Pompeo külügyminiszter által képviselt mérsékeltebb politikát fogja erősíteni, szemben John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó háború mindenekfelett irányvonalával. A CNN forrásai szerint Pompeo nagyon örül Esper kinevezésének, akit 37 éve jó barátjának tart, azóta, hogy együtt végezték el a West Point katonai akadémiát. Mark Esper karrierje mindig is a hadsereg körül forgott: 1991-ben szolgált az öbölháborúban, katonai és biztonságpolitikai tanácsadója volt több republikánus kötődésű politikusnak és intézetnek, az ifjabb George Bush elnöksége idején már a Pentagonnál dolgozott, legutóbb a Trump-kormányzat haditengerészetért felelős államtitkára volt. A legnagyobb aggály vele szemben talán az, hogy a Raytheon repülőgép- és fegyvergyártó cég egykori lobbistájaként az összeférhetetlenség gyanúja merülne fel, ha miniszterként közbeszerzésekről hozna döntéseket.
Arról, hogy Mark Esper mit gondol a világban zajló politikai folyamatokról, arról a tegnapi meghallgatáson elhangzottakon túl a Washington Examiner című hetilapnak adott májusi interjúja ad támpontot. – Míg mi az elmúlt 18 évben Irakkal és Afganisztánnal voltunk elfoglalva, az oroszok és a kínaiak seregük modernizálásra fókuszáltak – nyilatkozta, egyetértve a Pentagon tavalyi helyzetértékelésével, miszerint a nagyhatalmak közötti versengés áll az amerikai nemzetvédelmi stratégia fókuszában, az Egyesült Államokat ugyanis egyre jobban veszélyeztetik az olyan revizionista hatalmak, mint Kína és Oroszország, amelyek az autoriter modelljeikkel megegyező világot akarnak teremteni.
Irán nem akar konfliktust
Teherán kész a tárgyalásokra Washingtonnal, amennyiben az Egyesült Államok feloldja az Irán elleni szankcióit – jelentette ki Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter az NBC televíziónak adott interjúban. Meggyőződése szerint sem Irán, sem az Egyesült Államok nem akar fegyveres konfliktust, és nem fenyeget a háború közvetlen veszélye közöttük. „Azt gondolom, hogy az amerikai elnök nem akar háborút, de a körülötte lévők nem bánnák” – jelentette ki. Szerinte nem Irán, hanem az Egyesült Államok ásta alá a diplomáciai erőfeszítéseket azzal, hogy egyoldalúan felmondta a 2015-ben aláírt többhatalmi megállapodást az iráni atomprogramról. (MTI)
