Washington kiteszi Ankarát az F–35-programból

Washington közölte, hogy törli Törökország részvételét az F—35-ös vadászbombázó fejlesztésére irányuló programból, miután Ankara orosz rakétavédelmi rendszert vásárolt Donald Trump amerikai elnök és kormánya határozott tiltakozása ellenére. Törökország elítélte a lépést, Moszkva viszont szinte azonnal saját vadászbombázóit ajánlotta fel a kis-ázsiai országnak.

Amerika nem szívesen juttatna ellenséges kezekbe információt a vadászbombázó fejlesztéséről Fotó: Amir Cohen Forrás: Reuters

A Fehér Ház minapi bejelentése szerint az Ankara által beszerzett orosz Sz–400-as rakétavédelmi rendszer érzékeny adatokhoz férhet hozzá az amerikai F–35 továbbfejlesztését célzó programból, így lehetetlenné vált Törökország további részvétele a közös munkában. „Az F–35 nem működhet együtt orosz hírszerzési platformokkal, amelyek így információt szerezhetnek a vadászbombázó fejlett képességeiről. Törökország ugyan régi, megbízható partnere Amerikának és 65 éve a NATO-nak, de az Sz–400-asok telepítése ellentmond a katonai szövetség tagjai azon elkötelezettségének, hogy nem használnak orosz eredetű felszerelést” – idéz az USA Today amerikai napilap a washingtoni kormány szerdai nyilatkozatából.

Amerika nem szívesen juttatna ellenséges kezekbe információt a vadászbombázó fejlesztéséről
Fotó: Reuters

Az ankarai külügyminisztérium csütörtökön közleményben szólította fel Washingtont, hogy álljon el ettől a „hibás” lépéstől, mert „gyógyíthatatlan sebeket ejt vele” stratégiai partnerségükön. A döntés egyoldalú, és sem a szövetségi lelkülettel nem fér össze, sem legitim alappal nem rendelkezik.

A Fehér Ház egyidejűleg igyekezett valamelyest mérsékelni a döntés negatív hatását az amerikai–török viszonyra, mondván, Washington továbbra is „nagyra értékeli” stratégiai kapcsolatát Ankarával.

„NATO-szövetségesekként kapcsolatunk sokrétű, és nem csak az F–35-ösre összpontosul. A hadseregeink közötti kapcsolatok erősek, és folytatni fogjuk átfogó együttműködésünket Törökországgal annak tudatában is, hogy az Sz–400-as rendszer törökországi jelenléte korlátokat jelez az együttműködésben” – közölte a Fehér Ház a távirati iroda szerint.

Mark Esper kijelölt védelmi miniszter keddi szenátusi meghallgatásán rossz és kiábrándító döntésnek nevezte, hogy Törökország orosz fegyvereket vásárol. Trump ugyanakkor közölte, egyelőre nem tervezi szankciók bevezetését. Annyi azonban korábban már történt, hogy az Egyesült Államok leállította a török pilóták képzését és a karbantartó személyzettel együtt hazaküldte őket, valamint visszavonta az F–35-ös vadászgépek eladását. Ha az amerikaiak nem, akkor Oroszország kész Szu–35-ös vadászgépeket szállítani Törökországnak, ha Ankara érdeklődést mutat eziránt – jelentette ki Szergej Csemezov, a fejlett technológia exportjára szakosodott Rosztyeh orosz állami vállalat vezetője a cég csütörtökön kiadott közleménye szerint.

Becslések szerint Törökország kilencmilliárd dollár fejlesztési osztaléktól esik el amiatt, hogy kitették az F–35-ös programjából. Illetékesek arról viszont nem beszélnek, hogy a folyamat visszafordítható-e, ha Ankara mégis hátat fordítana az Sz–400-nak. Az, hogy Törökország Washington ellenkezése dacára megvette az orosz rakétarendszert, végső soron Moszkva győzelme, Vlagyimir Putyin orosz elnök „játékának” a része, amivel meggyengíti a NATO-szövetséget – mutat rá Ian Bremmer, az Eurasia Group kutató- és tanácsadó cég alapítója.