Kiegyensúlyozott lesz a 2020-as lengyel költségvetés a kormány tervei szerint

Az 1989-es rendszerváltás óta jövőre először lesz kiegyensúlyozott a lengyel állami költségvetés a keddi kormányülésen elfogadott tervezet szerint – közölte Mateusz Morawiecki miniszterelnök.

A miniszterelnök úgy értékelte: „makrogazdaságilag nehéz időkben élünk”, a kiegyensúlyozott költségvetés viszont „megadja azt a biztonságérzetet, hogy Lengyelország gazdaságilag jó irányban tart”.

Felidézte: a lengyel gazdaságban az euróövezetnél háromszor magasabb dinamikát jegyeznek, a feltételezett jövő évi „konzervatív növekedés” egyúttal „óvatos optimizmusra ad okot” Lengyelországban.

A Morawiecki által ismertetett, a parlamentbe benyújtandó tervezet szerint 2020-ban az állami kiadásokat és a bevételeket azonos szinten tartják, a mérleg mindkét oldala 429,5 milliárd zlotyt (32,3 ezer milliárd forint) tenne ki.

A 2019-re szóló költségvetési terv még 387,6 milliárd zloty (29,2 ezer milliárd forint) bevétellel és 416,1 milliárd zloty (31,3 ezer milliárd) kiadással számol. A 2018-as évet Lengyelország a GDP-hez mért 0,5 százalékos államháztartási hiánnyal zárta.

A tervezet a már életbe lépett, illetve a tervezett adócsökkentésekkel is számol, ilyen például a 26 év alattiak adómentessége, az eddigi 18 százalékos személyi jövedelemadó csökkentése 17 százalékosra. Érvényben marad a 9 százalékos, uniós viszonylatban a magyarországival együtt legalacsonyabb társasági adó is.

A kiadási oldal tételei között szerepelnek továbbá a társadalompolitikai intézkedések költségei, összesen több mint 66 milliárd zloty (közel 5 ezer milliárd forint). Köztük van az 500 plusz nagyszabású családtámogatási programra, illetve az idén először kifizetett tizenharmadik nyugdíjakra szánt összeg.

Az egészségügyre GDP-arányosan több mint 5 százalékot szánnak, a védelmi kiadások a NATO-követelményeknek megfelelően továbbra is 2 százaléknál magasabbak lesznek, az idei évhez képest mintegy 5 milliárd zlotyval (376,6 ezer milliárd forint) növelik azokat.

A tervezet a 3,7 százalékos gazdasági növekedés mellett a következő makrogazdasági alapfeltevésekből indul ki: a fogyasztói árak 2,5 százalékkal, a bérek és a nyugdíjak viszont összességében 6,3 százalékkal növekednek.