Minden ötödik németországi régiót fenyegeti a leszakadás

A gazdasági és társadalmi leszakadás fenyegeti Németország 96 térségfejlesztési régiója közül 19-et – mutatta ki egy csütörtökön ismertetett felmérés.

A kölni német gazdaságkutató intézet (Institut der deutschen Wirtschaft Köln – IW) vezetésével folytatott vizsgálatban az ország nyugati részén 8, keleti részén, a volt NDK területén pedig 11 régióban mutattak ki olyan problémákat, amelyek sürgős fejlesztéspolitikai lépések nélkül a régió leszakadásához vezethetnek.

A kutatók három területen, 12 szempont alapján vetették össze a régiók helyzetét. A demográfia területén a születési arányszám, a várható élettartam, a lakosság létszáma és átlagéletkora, az infrastruktúra területén a szélessávú internettel ellátottság, az orvosok száma, az önkormányzatok adóssága és az ingatlanárak, a gazdaság területén pedig a munkanélküliség, az egy főre jutó hazai össztermék (GDP), a vásárlóerő és a háztartások eladósodottsága alapján képeztek mutatókat, majd az úgynevezett klasszikus konveregenciavizsgálat módszerével elemezték a régiók egymás közötti viszonyát.

Megállapították, hogy a leszakadással fenyegetett nyugati térségekben – a többi között a Ruhr-vidéken, Saar-vidék tartományban és Schleswig-Holstein egyes részein – főleg gazdasági gondokat kell kezelni, míg a volt NDK területének legrosszabb helyzetű régióiban – egyebek mellett Türingia és Szász-Anhalt tartományban – demográfiai kihívásokra, elsősorban a gyors elöregedés problémájára kell választ adni. Az infrastrukturát tekintve a válságjeleket mutató nyugati régiókban főleg az önkormányzatok eladósodása, keleten a digitális infrastruktúra hiányossága vészjósló.

A kutatás berlini bemutatóján kiemelték, hogy gyors politikai intézkedések nélkül súlyos területi egyenlőtlenségek fenyegetik Németországot, magas munkanélküliséggel, társadalmi feszültségekkel sújtott „rozsdaövezetek” alakulhatnak ki, mint az Egyesült Államokban. Hangsúlyozták, hogy a gazdasági tevékenység egyre inkább a nagyvárosokban és térségükben, az úgynevezett metropolis régiókban összpontosul, ezért az önkormányzatok adósságának enyhítése, az oktatási és az egészségügyi rendszer, valamint a közlekedési hálózat fejlesztése mellett a digitális infrastruktúra továbbépítése is elengedhetetlen.

A legújabb generációs mobil távközlési hálózat, az „5G nélkül nem lesznek automatizált gyárak vidéken” – húzta alá Jens Südekum, a düsseldorfi egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője.