Moszkva továbbra is kész tárgyalni Washingtonnal

Oroszország továbbra is kész tárgyalni az Egyesült Államokkal a szárazföldi telepítésű közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközökről, azt követően, hogy Washington kilépett a fegyverek ezen kategóriáját betiltó INF-szerződésből – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a Rosszija 24 hírtelevíziónak adott, vasárnap sugárzott interjúban.

„Továbbra is nyitva tartjuk az ajtót, és továbbra is tartjuk magunkat ahhoz, hogy amíg nem jelennek meg az ilyen (amerikai) fegyverek Európában, addig mi semmi ilyet nem teszünk” – hangoztatta Sojgu, hozzátéve, hogy ugyanez az orosz hozzáállás érvényes az ázsiai és csendes-óceáni térségre is.

Emlékeztetett rá, hogy Moszkva több alkalommal is tárgyalásokat javasolt Washingtonnak az INF-szerződés megőrzése érdekében.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az egyezmény által betiltott eszközök fejlesztéséhez szükséges anyagi fedezet már nyolc hónappal azelőtt megjelent az amerikai költségvetésben, hogy Washington hivatalosan a szerződés felmondása mellett döntött.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes és rövidebb (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az Egyesült Államok 2014 óta állította, hogy Oroszország megsértette az INF-szerződést. Washington ezt tavaly úgy konkretizálta, hogy az oroszok a szárazföldi Iszkander-M rakétarendszer és a tengeri indítású Kalibr manőverező robotrepülőgép továbbfejlesztett elemeit tartalmazó 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével szegték meg a szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert.

Moszkva ezt tagadja, és azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő Aegis Ashore ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is mondja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikusrakéta-elhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.

Trump tavaly augusztusban jelentette be a szerződésből való kilépés szándékát, decemberben pedig Mike Pompeo külügyminiszter ultimátumban követelte Oroszországtól a 9M729-es robotrepülőgép megsemmisítését vagy módosítását. Moszkva ezt elutasította.

Washington február 1-jén közölte, hogy felfüggeszti részvételét az INF-szerződésben, és kilép abból, ha Oroszország nem tér vissza annak tiszteletben tartásához. Putyin február 2-án bejelentette, hogy Moszkva tükörintézkedésekkel válaszol, szintén felfüggeszti részvételét, és tudományos kutatásokat indít új rakétatípusok kifejlesztésére.

Augusztus 2-án az Egyesült Államok bejelentette a szerződésből való kilépését.

Azzal kapcsolatban, hogy pénteken két, nukleáris fegyverek hordozására alkalmas, szuperszonikus Tu-160-as stratégiai rakétahordozó repülőgép repült át a csukcsföldi Anadir repülőterére, az amerikai tengeri határ közelébe Sojgu a vasárnapi interjújában azt hangsúlyozta, hogy Oroszország helyreállította hadászati légierejének képességeit.

„Hadászati és nagy hatótávolságú légierőnk ott repül, ahol annak idején repülni szokott” – hangoztatta.

Mint mondta, Moszkva ezekkel a tervszerűen végrehajtott repülésekkel nem az Egyesült Államokat vagy más országokat akarja bosszantani. Hozzátette, hogy a hadászati légierő „nagyon aktív”, a Tu-160-asok az elmúlt két hét során kétszer repültek, a Tu-95-ösök pedig nemcsak Amerika környékén, hanem a Norvég- és a Barents-tenger, valamint semleges vizek felett is jártak.