A 328-301 arányban, 21 konzervatív képviselő támogatásával meghozott döntéssel a képviselők gyakorlatilag kivették a konzervatív párti kormány kezéből a parlamenti ügymenet irányítását.
Boris Johnson miniszterelnök, a háromórás vita után tartott szavazás eredményére reagálva, előrehozott választások kiírását helyezte kilátásba arra az esetre, ha a parlament megszavazza az ellenzéki indítványt.
Az alsóház várhatóan szerda este veszi napirendre a Munkáspárt által beterjesztett tervezetet.
Ennek lényege az, hogy ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig.
A brit EU-tagság megszűnésének jelenleg érvényes határnapja október 31. A további három hónapi halasztáshoz az EU-ban maradó országok egyhangú jóváhagyása szükséges.
Boris Johnson az elmúlt napokban azonban többször is határozottan leszögezte, hogy semmilyen körülmények között nem hajlandó kezdeményezni az Európai Uniónál a kilépés elhalasztását.
Sokszor hangoztatott álláspontja az, hogy a brit EU-tagság mindenképpen megszűnik október utolsó napján, akár sikerül újratárgyalni az előző miniszterelnök, Theresa May által az Európai Unióval tavaly novemberben elért, a londoni alsóház által azonban háromszor is elvetett megállapodást, akár nem.
A kedd éjjeli alsóházi szavazásra reagálva a kormányfő kijelentette: a parlament az ellenzéki indítvány elfogadásával romba döntheti bármiféle új Brexit-megállapodás elérésének esélyét.
Johnson szerint a törvénytervezet az Európai Unió kezébe adná a további tárgyalások irányítását, és ebben az esetben az EU maga határozhatná meg, hogy meddig tartja az unióban Nagy-Britanniát.
A miniszterelnök úgy fogalmazott: ő nem hajlandó részt venni mindebben, így ha az alsóház szerdán elfogadja az ellenzéki indítványt, a brit választóknak kell dönteniük arról, hogy Nagy-Britanniát ki képviselje az október 17-én esedékes EU-csúcsértekezleten.
