Kövér László: Magyarok és németek együtt a jövőben is komoly sikerekre hivatottak

A magyar történelem során a szabadság egyet jelentett az önazonosság, a nyelv és a kultúra megőrzésének lehetőségével – idézte fel a házelnök Berliben.

Fotó: Illyés Tibor Forrás: MTI/Ilyés Tibor

A határnyitás emlékezete és az azóta eltelt harminc év tapasztalatai alapján lehet bízni abban, hogy magyarok és németek a barátság és a kölcsönös tisztelet szellemében együttműködve a jövőben is komoly sikerekre hivatottak, és ezzel nagyban hozzá tudnak járulni Európa megerősítéséhez – hangsúlyozta Kövér László, az Országgyűlés elnöke kedden Berlinben a magyarországi határnyitás 30. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen.

Kövér László kiemelte, hogy a határnyitás emlékezete és az azóta eltelt évek tapasztalatai alapján lehet bízni abban, hogy magyarok és németek a barátság és a kölcsönös tisztelet szellemében együttműködve a jövőben is komoly sikerekre hivatottak, és ezzel nagyban hozzá tudnak járulni Európa megerősítéséhez.

Hozzátette, hogy a magyaroknak történelmük során azért volt olyan drága a szabadság, hogy a vérüket is hajlandóak voltak ontani érte, mert egyet jelentett az önazonosság,a nyelv és a kultúra megőrzésének lehetőségével.

Ez „így volt 1956-ban és 1989-ben, és így van ma is” – mondta az Országgyűlés elnöke.

Aláhúzta: Európa számos súlyos kihívás előtt áll, amelyeket csak az erők összpontosításával lehet megválaszolni. Azonban „életbe vágó, és Európa jövőjét alapvetően meghatározó kérdés”, hogy ez az erőösszpontosítás„ ”a birodalmi logika szerint„, az önállóságát őrizni akaró erők legyűrésével, vagy pedig demokratikus módon, szabad akarattal és a közös érdekekre építve történik-e meg.

”Harminc év után jogos elégedettséggel tekintünk együttműködésünk eredményeire, az együtt elért sikerekre, és a mérlegkészítés során bátran könyveljük a pozitív oldalra a harminc év során tapasztalt politikai szemléletbeli különbségeinket és nézeteltéréseinket is, hiszen kölcsönösen tanulhatunk egymás különbözőségeiből is, ha mindig tiszteletben tudjuk tartani azokat„ – hangsúlyozta Kövér László, hozzátéve: ”mindezek együttvéve erőt és lendületet, elszánást és magabiztosságot adnak a közös munka folytatásához„.

Fotó: MTI/Ilyés Tibor

A magyar kormány harminc éve, 1989. szeptember 10-én jelentette be, hogy egyoldalúan felfüggeszt egy 1969-ben kötött magyar-keletnémet megállapodást, miszerint a felek nem engedik tovább egymás állampolgárait olyan harmadik országba, ahová nincs érvényes úti okmányuk. Ezzel elhárult a jogi akadálya annak, hogy a Magyarországon veszteglő NDK-s menekültek átkeljenek Ausztriába, és onnan elérjék menekülésük célországát, az akkori NSZK-t.

Az intézkedés 1989. szeptember 11-én nulla órakor lépett hatályba. Három nap alatt 12 ezer keletnémet állampolgár távozott Ausztrián át a Nyugat-Németországba, november végéig pedig összesen mintegy 60-70 ezer keletnémet hagyta el hazáját Magyarországon keresztül.

A magyar döntés lavinát indított el; két hónap sem kellett, és november 9-én ledöntötték a berlini falat.