Varga Judit: Továbbra is szoros a magyar-német barátság

A két ország együttműködése a védelempolitikától a digitalizációig rendkívül sok területre kiterjed – hangsúlyozta Varga Judit igazságügyi miniszter szerdán Berlinben, ahol több vezető német politikussal tárgyalt és részt vett a Magyar-Német Fórum ülésén.

„A Juncker-féle bizottság legnagyobb bűne, hogy politikai szervként definiálta magát” Fotó: Mirkó István

A német egységhez és Európa egyesítéséhez az utat szabaddá tévő magyarországi határnyitás 30. évfordulója „jó alkalom arra, hogy egy kicsit megálljunk, és elgondolkodjunk azon, hogy népeinket évszázadok óta szoros barátság köti össze” – mondta a miniszter a közmédiának adott nyilatkozatában.

A Magyar-Német Fórum rendezvényeiről kiemelte: nagyon hasznos ez a találkozó abból a szempontból is, hogy „a politikai ellenfelek leülnek, és megbeszélik a nézeteltéréseket”, hiszen minden ügyben lehet közös nevezőt találni.

Így a migrációs politikában is, amellyel kapcsolatban „a német fősodratú politikai is kezdi érteni, hogy a helyben történő problémamegoldásra érdemes helyezni a hangsúlyt”, és „közös fejlesztési projektekkel kell elérni, hogy az emberek ne kényszerüljenek elvándorlásra”.

A migrációs politikában elsősorban toleranciára van szükség – tette hozzá a miniszter, kiemelve, hogy Magyarország sem bírált soha más országokat azért, hogy történelmi hagyományaikból, berendezkedésükből adódóan eltérő politikát követnek.

Mint mondta, a magyar-német együttműködés rendkívül sokrétű, és inkább erről, „a lényegről, a tényekről kellene beszélni, és nem jogállamisági köntösbe burkolózva egymást bántani”.

Varga Judit hangsúlyozta, hogy Európa egységét „ügyről ügyre, napról napra, dossziéról dossziéra” mindig újra meg kell teremteni, és ezt a munkát azzal a szemlélettel kell végezni, hogy Európa az egymást tisztelő, erős nemzetállamok közössége, amely nem feledkezik meg keresztény gyökereiről és „nem akar bevándorlókontinenssé válni”.

A miniszter a Magyar-Német Fórum Európa megerősítéséről szóló pódiumbeszélgetésén arról is szólt, hogy egy új, közös szellemiséget kell kiépíteni, amely a kölcsönös tiszteleten és egymás történelmének, hagyományainak megismerésére épül. A magyar-német viszonnyal kapcsolatban megjegyezte: míg más népek tisztelik a németeket, a magyarok nemcsak tisztelik, hanem szeretik is őket.

Katja Leikert, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselője, a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös frakciójának helyettes vezetője kiemelte, hogy le kell zárni a 2015-ös migrációs hullám körüli „abszurd vitákat” arról, hogy ki miben hibázott. Inkább arra kellene összpontosítani, hogy hatékony legyen a külső határok védelme és létrejöjjön egy új európai menekültügyi rendszer, amely „fair”, amelyben valamennyi ország közösen viseli a terheket és egy ország sem vonja ki magát a közös feladatokból.

Manuel Sarrazin, az Zöldek Bundestag-képviselője, a frakció Közép-Európával foglalkozó vezető szakpolitikusa a többi között arról szólt: a magyar kormány is hibás abban, hogy bírálatok fogalmazódnak meg menekültügyi politikájával szemben, mert engedi, hogy „kétségek merüljenek fel” a menedékkérők emberséges elhelyezési körülményeivel kapcsolatban, és a németországi, európai vitákban „menekültellenes” politikai erőként jeleníti meg magát.

A baloldali irányultságú ellenzéki párt politikusa hozzátette: a menedékkérők tagországok közötti, kvótákon alapuló elosztása ugyan jó politikai megoldás lenne, de az utóbbi évek vitái nyomán meg kell állapítani, hogy ez az elképzelés „politikailag halott”.

Varga Judit hangsúlyozta, a közös európai határok védelme is az európai szolidaritás része, mint ahogy azok az erőfeszítések is, amelyek arra irányulnak, hogy megszűnjenek a menekülésre kényszerítő okok, és aki mégis hazája elhagyására kényszerül, az az otthonához minél közelebb kapjon segítséget.

A miniszter a német sajtóban a magyarországi menekültpolitikáról kialakult képet jellemezve megjegyezte, hogy „rendszerszintű problémák” mutatkoznak a német médiában.