Globál: Hatalomváltás Romániában

A Hír TV Globál című műsora részben magyar ügyekkel foglalkozik, az apropót pedig a román és szlovák belpolitika adja. Vajon mire számíthatunk a magyar származású, brassói születésű Ludovic Orban-tól?

A Hír TV Globál című műsora részben magyar ügyekkel foglalkozik, az apropót pedig a román és szlovák belpolitika adja. Vajon mire számíthatunk a magyar származású, brassói születésű Ludovic Orban-tól? A műsor második témája pedig egy olyan hír, ami a felvidéki politikában felér egy földrengéssel: vége lehet az önsorsrontó megosztottságnak Szlovákiában.

A bukaresti parlament hamarosan szavaz a Nemzeti Liberális Párt elnökének, Ludovic Orbannak a kabinetjéről.

Könnyen zavart okozhat az európai politikában, hogy két uniós tagállamot is Orbán vezetéknevű politikus, Ludovic Orban és Orbán Viktor vezeti majd. Viorica Dancila volt miniszterelnök már össze is keverte hazája miniszterelnök-jelöltjét a magyar kormányfővel. A bizalmatlansági indítvánnyal eltávolított szociáldemokrata román kormányfő arról beszélt, hogy Orbán Viktorra cserélték le őt a miniszterelnöki poszton. Aztán gyorsan korrigálta magát, azt mondta: a nevük hasonlít, de hozzáértésben különböznek. Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt elnökének beiktatásáról november 4-én szavaznak a bukaresti törvényhozásban. Az erőviszonyok szerint a brassói születésű, részben magyar származású és magyarul is beszélő miniszterelnök-jelöltet valószínűleg megválasztják. Pár nappal később, november 10-én pedig elnököt választanak Romániában.

– Nos újabb miniszterelnök-váltás Romániában, 2016 óta voltak hatalmon a szociáldemokraták, de már a harmadik miniszterelnökük bukott meg, mi történik a román belpolitikában, mi ez a nagy káosz? – kérdezte Déri Stefi műsorvezető.

– Ebből a három miniszterelnökből kettőt a szociáldemokraták maguk buktattak meg, Viorica Dancilát megelőzően tehát kettőt maguk küldtek szabadságra. Összefoglalva: a káosz elve van, az elmúlt harminc évben csak a káosz menedzselése zajlott a román politikában nem pedig kormányzás. Nagyon kevés olyan időszak volt, hogy egy éven belül nem volt választás, ez nagyon ritka alkalom volt, és ez nem használt annak, hogy egy konszolidált kormányzási lehetőség alakuljon ki, ez nyomta rá aztán a bélyegét az egész politika helyzetére és a politikai elit viselkedésére. Van még egy fontos elem, mégpedig, hogy ez a politikai elit egy ad hoc gyülekezet, érdekcsoportok képviselője, akik gyakorlatilag csak használnak olyan címkéket, amiket normális országokban pártoknak nevezünk – mondta Pászkán Zsolt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külpolitikai elemzője.

A műsor második része Szlovákiával folytatódik, ahol a magyar pártok úgy látszik, túllépnének az eddigi széthúzáson, amelynek csak vesztesei voltak, legalábbis a magyarok körében.

Ötpárti egyeztetést kezdeményezett a Magyar Koalíció Pártja, azaz újabb nevén a Magyar Közösség Pártja a közös magyar választási listáról. A szlovákiai magyarságot képviselő szervezetek a jövő februári parlamenti választáson már közös választási listán indulnának el, ami valószínű parlamenti bejutást jelent. A Menyhárt József vezette MKP mellett az együttműködés másik főszereplője a Bugár Béla vezette Most-Híd nevű szlovák-magyar párt. De rajtuk kívül három sokkal alacsonyabb támogatottságú párt is részese lenne az együttműködésnek. A régóta esedékes közeledés nem nélkülözi a buktatókat sem: az MKP elnöksége egyelőre nem fogadta el azokat az irányelveket, amelyekre a pártok tárgyalódelegációi javaslatot tettek. A választási listákat november végéig kell leadni.

Déri Stefi műsorvezető Halász Iván, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Szlovákia-szakértőjével elemezte a helyzetet.

A teljes adás IDE KATTINTVA érhető el.