Győzött a Jog és Igazságosság párt az exit pollok szerint a lengyel parlamenti választásokon

Az ötszázalékos bejutási küszöböt átlépte még a Lengyel Parasztpárt (PSL), valamint a vele közös listán induló, rendszerellenes Kukiz'15 mozgalom alkotta szövetség, melyre 9,6 százalék szavazott.

Varsó, 2019. október 13. Szavazók a lengyel parlamenti választásokon Varsóban 2019. október 13-án. MTI/AP/Czarek Sokolowski Fotó: Czarek Sokolowski

Megnyerte a vasárnapi lengyel parlamenti választásokat és akár egyedül is kormányt alakíthat az eddig kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt, mely az urnazárás után közölt exit pollok szerint a szavazatok 43,6 százalékát kapta meg, miközben a fő ellenzéki erő, a Polgári Koalíció (KO) a voksok 27,4 százalékára tett szert.

A részvételi arány rekordmagas, 61,1 százalékos volt.

Az Ipsos által a választóhelyiségeket elhagyók körében végzett felmérések szerint a második legnagyobb ellenzéki erővé nőtte ki magát a voksok 11,9 százalékával az a baloldali szövetség, amely a posztkommunista Baloldali Demokratikus Szövetségből (SLD), valamint kisebb balliberális tömörülésekből, köztük a Tavasz (Wiosna) nevű balliberális pártból áll.

Az ötszázalékos bejutási küszöböt átlépte még a Lengyel Parasztpárt (PSL), valamint a vele közös listán induló, rendszerellenes Kukiz'15 mozgalom alkotta szövetség, melyre 9,6 százalék szavazott. Bejutott valószínűleg a voksok 6,4 százalékával a nemzeti radikális pártok szövetsége, a Konföderáció (Konfederacja) is.

A PiS-nek a 239 mandátummal önálló többsége lehet a 460 fős alsóházban. Ha a végleges eredmények is az exit polloknak megfelelően alakulnak, a pártnak több mandátuma lesz, mint az előző, 2015-ös választáson (235 mandátum).

Az exit poll-eredményekre reagálva Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke leszögezte: pártjának „az ellene irányuló hatalmas front dacára is győznie sikerült”. Amennyiben az exit poll beigazolódik, „újabb négyévnyi nehéz munka vár ránk” – tette hozzá Kaczynski.

Mateusz Morawiecki kormányfő megköszönte a választási részvételt azoknak is, akik nem a PiS-re szavaztak. A választási eredmény arra kötelezi a kormánypártot, hogy a következő években kulcsfontosságú lépéseket tegyen a jóléti állam megteremtése felé – jelentette ki.

A KO-t vezető Polgári Platform elnöke, Grzegorz Schetyna kilátásba helyezte, hogy pártja a parlamentben az ellenzéki tömörülések együttműködésére fog törekedni. Bizakodásának adott hangot, hogy az ellenzék győzni fog a jövő évi elnökválasztáson. „Mindazoknak, akik nagy győzelemről, a domináló fölényről álmodtak, (...) azt akarom mondani: Varsó nem lesz Budapest” – jelentette ki Schetyna, utalva ezzel a lengyel és a magyar kormánypárt eddigi együttműködésére.

Az SLD elnöke, Wlodzimierz Czarzasty nagy sikernek nevezte, hogy a 2015-ös választás nyomán a parlamenten kívül rekedt baloldal most újból visszatér a szejmbe. Hasonló értelemben nyilatkozott az SLD szövetségese, a Tavasz párt elnöke, Robert Biedron melegjogi aktivista.

A PSL elnöke, Wladyslaw Kosiniak-Kamysz a Kukiz´15 mozgalommal alakult, szerinte „centrista” szövetség remélhető további bővítéséről beszélt, valamint arról, hogy a PSL szavatolja: Lengyelországban „nem következik be sem jobb-, sem balirányú veszélyes irányváltás”.

A Konföderáció nevében Janusz Korwin-Mikke, az euroszkeptikus liberális KORWiN „törpepárt” elnöke elmondta: a Konföderáció – amelyhez a nemzeti köröket, a monarchistákat és az „ultrakatolikusokat” sorolta – nagyszerűen teljesített, viszont „az örömkitöréssel” még várni kell a végeredmények meghirdetéséig.

A választás hivatalos eredményeit feltehetőleg kedden teszik közzé, hétfőn pedig ismertethetik az ötszázalékos választási küszöböt átlépő tömörülések listáját.