– Szerintem mindenki azt akarja, hogy vége legyen a bizonytalanságnak. Hogy megtudjuk, mi is a történet vége – mondta a Magyar Nemzetnek a több mint öt éve Londonban élő Kovács Lívia azzal kapcsolatban, hogy Nagy-Britanniának épp ma, október 31-én kellene elhagynia az EU-t. Ez a harmadik, később elhalasztott kilépési dátum, amióta 2016 nyarán az EU-tagság feladására szavaztak.
A 25 éves lány szerint az elmúlt években kézzelfogható nyoma lett a britek döntésének, ugyanis egyre kevesebb külföldi érkezik a fővárosba. Lívia a turistáktól hemzsegő Oxford Street egy éttermét vezeti, és ahogy mondja, alig tudja pótolni a kieső külföldi munkaerőt.
– Tősgyökeres britekkel pedig nem számolhatok – panaszolja. Egy másik, immár tíz éve a szigetországban élő magyar, Farkas Fanni szintén a „Sosem lesz vége” mondattal nyugtázza a brexitet.
Akárcsak a legtöbb külföldi, a harmincéves nő is leginkább maradáspárti körökben mozog. Számára a kilépésvita leginkább szembetűnő eredményét a társadalmi törésvonalak jelentik. – Még a játszótéren is egyértelmű, hogy melyik család mire szavazott 2016-ban – mondja az immár férjezett, többgyermekes nő.
Bercow búcsúja
Ma lemond a londoni alsóház elnöki tisztségéről John Bercow, aki az elmúlt tíz évben betöltötte e posztot, így a valaha volt második leghosszabb ideig regnáló brit házelnök. Bercow a közelmúlt sokszor éjszakába nyúló brexitvitáin karakteres stílusa miatt vált ismertté az Egyesült Királyságon kívül. Bár eredetileg a Konzervatív Párt tagja volt, a toryk épp a brit kilépés kapcsán vádolták pártatlansággal, ugyanis 2016-ban az EU-tagság fenntartására szavazott. Boris Johnson kormányfő a tegnapi parlamenti vitán csak „elszabadult teniszlabda-adogató gépként” utalt Bercowra.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!