A várakozásoknak megfelelően Ludovic Orbant, az eddig ellenzékben lévő, jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökét, a Viorica Dancila vezette szociáldemokrata kormányt megbuktató bizalmatlansági indítvány kezdeményezőjét jelölte tegnap miniszterelnöknek Klaus Johannis államfő.
Az 56 éves PNL-vezér másfél éven keresztül közlekedési miniszterként szolgált Calin Popescu Tariceanu kabinetjében. Két éve az Európai Néppártban tevékenykedő PNL elnöke. Orban brassói születésű, mérnöki diplomával rendelkezik. Bár apja magyar nemzetiségű, bevallása szerint csak alapfokon beszél magyarul. A kijelölt kormányfő most tárgyalásokat kezdeményez a parlamenti többség kialakítása érdekében. Jelenleg a legvalószínűbb forgatókönyvnek egy kisebbségi PNL-kormány tűnik, amelynek azonban kétséges az elfogadása. Ugyanakkor a parlamenti képviselők és szenátorok többsége nem akar előrehozott választásokat, ami azt valószínűsíti, hogy legkésőbb a második miniszterelnöki jelölésnél zöld jelzést kaphat az új kabinet.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) „nem ad biankó csekket” egyetlen kormánynak sem, csak az új kabinet összetételének és programjának ismeretében dönti el, megszavazza-e beiktatását. Elmondása szerint erről tájékoztatta Johannist Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A román alkotmány értelmében a kormányalakítással megbízottnak a kijelölésétől számított tíz napon belül megerősítést kell kérnie a parlament két házától a kormány személyi összetételére és programjára. Ha nem nyeri el a képviselők, illetve szenátorok többségének szavazatát, az államfőnek új miniszterelnök-jelöltet kell javasolnia, aki ugyanazt a procedúrát kell hogy végigjárja. Ha az első parlamenti elutasítástól számított hatvan napon belül a második kormányalakítási kísérlet is kudarcot vall, az államelnök kezdeményezheti a parlament feloszlatását és előre hozott választások kiírását.
Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője szerint bármilyen kormány alakul Bukarestben, nem fog tudni a 2020. végi parlamenti választásokig stratégiai változásokat kezdeményezni, inkább csak rövid távú ügyvivői kormány marad.
