Belpolitikai stabilitást hozhat Johannis újraválasztása

Románia 42 megyéjéből 37-ben nyert Johannis. Ellenfele csak öt dél-romániai megyében tudta megszerezni a szavazatok többségét.

Stabilabb belpolitikai helyzetre és az eddigi külpolitikai irányvonal folytatására számítanak az elemzők Romániában, miután Klaus Johannis jelenlegi román államfő fölényes – 66-34 százalékos arányú – győzelmet aratott a vasárnapi elnökválasztáson Viorica Dăncilă volt szociáldemokrata kormányfővel szemben. Románia 42 megyéjéből 37-ben nyert Johannis. Ellenfele csak öt dél-romániai megyében tudta megszerezni a szavazatok többségét. A külföldön élő románok körében Johannis kapta a leadott voksok 94 százalékát úgy, hogy részvételi rekord született: közel egymillióan éltek választójogukkal a diaszpórában.

A nagy többségben magyarlakta megyékben ellenben rendkívül alacsony választói részvétel mellett ugyan, de tarolt a szász nemzetiségű államfő. Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa szerint az erdélyi magyar közösség távolmaradásának oka a két jelölt személyében keresendő: szociáldemokrata jelöltre hagyományosan nagyon kis arányban szavaznak a magyarok, Johannis pedig az elmúlt öt évben eljátszotta azt a bizalmat, amit 2014-ben még nagyszámú szavazat formájában megkapott a magyaroktól.

– Az elnök sok esetben csalódást okozott, hiszen még néhány mondat erejéig sem fogalmazott meg üzenetet a magyarok felé. Minden gesztusával azt hangsúlyozta, hogy ő az egységes román nemzetállam képviselője, amelybe a nemzeti kisebbségek csak akkor férnek bele, ha románnak érzik magukat és tapsolnak a százéves Románia példás kisebbségpolitikájának – mondta a Magyar Nemzetnek a politológus. Hozzátette: a jelöltek a kampány során sem próbálták megszólítani a magyarokat.

Ami Johannis második mandátumát illeti, Pászkán Zsolt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet Románia-szakértője szerint az elkövetkező öt esztendő könnyen rémálommá válhat, nemcsak a magyar közösségnek, de a romániai társadalom egésze számára is. – Ha Ludovic Orban miniszterelnök ugyanolyan bábja lesz Johannisnak a kormány élén, mint amilyen Dăncilă volt Liviu Dragneának, Johannis elképzeléshiánya az egész kormányzásra rányomja majd a bélyegét, és ebből csak kedvező külső körülmények esetén lehet majd jelentős károk nélkül kikerülni – vetítette előre a jövőt az elemző.

November eleje óta Johannis korábbi pártja, a jobbközép Nemzeti Liberális Párt tudott kormányt alakítani Bukarestben, így jelenleg az államfő egy csapatot alkot a kabinettel. Mindeközben az ellenzékbe szorult Szociáldemokrata Pártban (PSD) máris válságjelek mutatkoznak. Marcel Ciolacu, a képviselőház PSD-s elnöke azt mondta, miután a párt államfőjelöltje minden idők legkevesebb szavazatát kapta, új kezdetre van szükség a szociáldemokratáknál. A román sajtó Ciolacut Lia Olguța Vasilescu és Gabriela Firea bukaresti főpolgármester mellett esélyesnek tartja a pártelnöki pozícióra, amennyiben Dăncilă távozásra kényszerül. Romániában 2020-ban helyhatósági és parlamenti választások is lesznek.