A pénteken kimondott jogerős ítélet kivonata a romániai bíróságok portálján jelent meg a hét végén.
A jelenleg a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöki tisztségét is betöltő Mezei János az MTI-nek elmondta: elkerülte az első fokon eljáró Hargita Megyei Törvényszék figyelmét egy 2000-ben hozott törvény, amely szerint olyan bíráknak kellett volna ítélkezniük az ügyében, akiknek képesítésük van a hasonló, korrupcióval összefüggésbe hozott ügyekre.
„Felháborítónak tartom a kettős mércét: ha ők hibáznak, az nem számít, kezdődhet elölről minden, ha viszont én hibázok, esetleg nem jelenek meg egy tárgyaláson, azonnal rajtam csattan az ostor. Nem tehetek mást, újra elölről kell kezdeni a pereskedést, ismét fizetni az ügyvédet, és várni az ügy igazságos lezárását” – jelentette ki Mezei János. Azt is hozzátette: időhúzásnak tekinti ügyének fordulatát.
Mezei Jánost és volt titkárnőjét 2018 júliusában első fokon felmentette a romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) által megfogalmazott vádak alól a Hargita Megyei Törvényszék. A DNA és a feljelentő fellebbezését elbíráló táblabíróság 65 tárgyalási forduló után döntött úgy, hogy elölről kezdődik az ügy bírósági tárgyalása.
Mezei János ellen 2015. január végén egy olyan ügy miatt indult ügyészségi vizsgálat, amelyben Budapest V. kerületi önkormányzata is érintett. A romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) a 2015. májusi vádemelésben hivatali visszaéléssel, zsarolással és sikkasztásra való felbujtással vádolta a polgármestert.
A vádhatóság szerint Mezei azáltal követett el hivatali visszaélést, hogy a város nevében eladott egy olyan telket, amely a gyergyószentmiklósi és a budapesti V. kerületi önkormányzat közös cégének, a Monturist Kft.-nek a tulajdonában volt. A DNA szerint a Gyilkos-tó melletti 400 négyzetméteres telket nem lehetett volna eladni a magyarországi többségi tulajdonos beleegyezése nélkül. A per során az V. kerületi önkormányzat jelezte, hogy nem tekinti károsultnak magát.
A DNA azt tekintette zsarolásnak, hogy a polgármester a Monturist Kft. kisebbségi tulajdonosaként felszólította a cég ügyvezetőjét – aki a feljelentést tette ellene –, hogy mondjon le tisztségéről. A vád szerint a polgármester akkor követte el a sikkasztásra való felbujtást, amikor az ügyészségi vizsgálat idején arra kérte a hivatal titkárnőjét, hogy hozza el neki az önkormányzati testület egyik ülésének a videofelvételét.
