A 28 éves obsitos, Ahmad Salem el-Haj a napokban kerekesszékben ülve jelent meg a koppenhágai bíróságon, ahol ismertették vele: három vádpontban, köztük terrorizmus miatt fogják felelősségre vonni, és elrendelték az előzetes letartóztatását is. A Dániában, hontalan palesztin szülők gyermekeként született férfi – kétgyermekes családapa – 2013-ban ment Szíriába, hogy csatlakozzék az Iszlám Állam (ISIS) terrorszervezethez. Egy bombatámadásban súlyosan megsérült – ezért korlátozott a mozgásában a mai napig –, később a török–szíriai határvidéken fogságba esett, a héten pedig Ankara visszatoloncolta oda, ahová valósi, vagyis az észak-európai királyságba. El-Haj sorsa tipikusnak mondható: legalább százakra, a családtagokkal együtt pedig ezrekre várhat hasonló hazatoloncolás a közeljövőben Nyugat-Európában.
Bár ma már nem mindennapos, hogy az Egyesült Államok és Törökország egyetértsen valamely, a szíriai polgárháborúhoz kapcsolódó kérdésben, de az elfogott dzsihadistákat illetően ez a helyzet.
– Az Iszlám Állam ellenében alakult koalíció tagjai kötelesek visszafogadni a többezernyi külföldi terroristát, akit elfogtunk, és felelősségre kell vonniuk őket az elkövetett atrocitásokért – fogalmazott a globális koalíció washingtoni konferenciáját megnyitó beszédében Mike Pompeo amerikai külügyminiszter. Süleyman Soylu török belügyminiszter pedig előzőleg azt mondta: „Amennyiben együttesen harcolunk a terrorizmus ellen, akkor mindenki fel fogja vállalni a terroristáját”.
– Nem vagyunk szálloda vagy vendégház – tette hozzá a nyomaték kedvéért Soylu, pozitív példaként említve Németországot és Hollandiát, mivel maradéktalanul együttműködnek ebben Ankarával. Az Irakban és Szíriában csaknem teljesen teret vesztett ISIS embereit és családtagjaikat elsősorban északkelet-szíriai börtönökben őrzik, a terület pedig az elmúlt hetekben került török biztonsági ellenőrzés alá.
Fotó: Reuters
Ám a repatriálás sokrétű kérdés. Pompeo is utalt rá: a jogérvényesítés megköveteli a bíróság előtti felelősségre vonást. De nem biztos, hogy minden esetben elmarasztaló ítélet születik, a családtagok jó része ártatlan vagy eleve kiskorú – visszafogadásuk biztonsági és politikai kockázattal jár, illetve megterheli a titkosszolgálatokat. Nem minden nyugati ország együttműködő. Mette Frederiksen dán miniszterelnök – el-Haj ügyéhez kapcsolódóan – csak fanyalgott, mondván: „Ezek az emberek nem tartoznak Dániához.” A brit és a francia elzárkózás viszont a méretek miatt is nagyobb súllyal esik a latba: egyik ország sem ratifikálta azt a nemzetközi szerződést, amely tiltja valakinek a hontalanná tételét, vagyis azt, hogy úgy fosszák meg az állampolgárságától, hogy másik országéval nem rendelkezik közben. De ennél is érdekesebb az a washingtoni bírósági döntés, amely most kimondta: nem számít amerikai állampolgárnak az ISIS-hez 2014-ben csatlakozott, de most családjához, Alabamába visszatérni kívánó Hoda Muthana, holott egy jemeni ENSZ-diplomata lányaként az Egyesült Államokban látta meg a napvilágot.
