Szerencsétlen végződés egy nagy reményekkel induló politikai karriernek: a liberális Michel diplomatacsaládból származik és anyanyelvi szinten beszél flamandul. Utóbbi a kulturális, politikai és földrajzi értelemben is megosztott Belgiumban hatalmas előnynek számít.
A belga sajtó az utóbbi hónapokban tehát érthető módon foglalkozott sokat azzal, hogy a bukott miniszterelnök hogyan is kerülhetett az EU-s csúcsintézmény élére. A leginkább átfogó magyarázatot a konzervatív De Standaard adta. A lap nem kevesebb mint kilenc magas rangú diplomatára hivatkozva vezette le, hogy Angela Merkel már márciusban érdeklődött arról, hogy Michelnek vannak-e uniós ambíciói. Az Európai Néppárt és a szociáldemokraták vetélkedése, illetve a csúcsjelöltek buktatása pedig oda vezetett, hogy a június 30-ra időzített, rendkívüli EU-csúcsra egyetlen biztos név volt az EU lehetséges vezetői között – mégpedig a Merkelhez kifejezetten közel álló Michelé.
A Standaard egyébként tudni véli, hogy a belga eredetileg a kül- és biztonságpolitikai főképviselői posztot szerette volna megkaparintani. Viszonyítási pontként Orbán Viktor neve is előkerül, a magyar miniszterelnök – mint írják – nem rajong Michelért, de a szocialista Frans Timmermans bizottsági elnökségével szemben a liberális politikus kinevezése a tanács élére inkább elfogadható volt számára.
A belga sajtó felfedte azt is, hogy a liberálisok között volt némi versengés a csúcsposztokért – utóbbiakért Guy Verhofstadt belga exminiszterelnök és Xavier Bettel luxemburgi kormányfő is tepertek. Bettelt a belga sajtó szerint „palimadárnak” tartják diplomáciai körökben, így az elsődleges kiszemelt mindig is Mark Rutte liberális holland miniszterelnök volt. Ő ugyanakkor visszautasította az uniós intézmény vezetését, mondván: köszöni szépen, jól érzi magát Hágában.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!