Elvándorló őslakosok Európában

Ausztriában 1,7 millió olyan ember él, aki más országban született; ez az osztrák lakosságnak csaknem egyötöde – derül ki az Osztrák Integrációs Alapnak szombaton az osztrák sajtóban közzétett statisztikájából, amelyet az MTI szemlézett. Bécsben ráadásul az emelkedő bevándorlás mellett az osztrák népesség száma csökkenést mutat, ami nem egyedi tendencia. 2019-ben több olyan cikk és tanulmány is megjelent, amely szerint Európa nagyvárosaiból megkezdődött a ­helyiek elvándorlása.

Buzna Viktor
2019. 12. 30. 8:26
Women and children enjoy the morning sun on a bench in front of Schoenbrunn castle in Vienna
Muszlim asszonyok délutáni pihenője a schönbrunni kastély parkjában. Fotó: Heinz-Peter Bader Forrás: Reuters
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ha folytatódik a 2019-ben elkezdődött migrációs tendencia, hamarosan Bécs lakosságának a felét bevándorlók teszik ki – egyebek mellett ez is kiderül az Osztrák Integrációs Alap (ÖIF) most megjelent, év végi felméréséből. Az MTI által szemlézett friss statisztikák szerint az Ausztriában élő, migrációs hátterű lakosságnak jelenleg 40 százaléka, mintegy 688 900 ember él az osztrák fővárosban, ennek eredményeképpen idén már tízből négy bécsi lakos nem helyi etnikumú. Különösen magas a külföldiek aránya a tanulók között. Ez a szám Bécsben már meghaladta az ötven százalékot: a tavalyi tanévben 1,1 millió diákot tartottak nyilván, több mint 26 százalékuk nem német anyanyelvű. Arányuk a közép- és műszaki iskolákban tanulók körében eléri a diákok teljes létszámának háromnegyedét. Az idézett dokumentum megjegyzi, hogy ezzel összefüggésben csökkent a munkanélküliség: míg 2018-ban 6,7 százalék, addig az azt megelőző évben 7,5 százalék volt az aránya. Tavaly a bevándorlóknak összesen 11,8 százaléka, míg Bécsben 17,4 százaléka volt munkanélküli.

Az Ausztriában élő, migrációs hátterű lakosság több mint 53 százaléka más országból származik. Közülük a legtöbben, mintegy 168 500-an Bosznia-Hercegovinából érkeztek, a sorban következik Törökország 159 700, majd Szerbia 143 200 fővel. Megközelíti az ötvenezer főt a Szíriából és az Afganisztánból érkezők száma is.

Szintén érdekes jelenség a kutatásban, hogy miközben a migrációs hátterű lakosság Bécset részesíti előnyben, az osztrákok száma a fővárosban csökkenésnek indult. Ezt támasztja alá a bécsi önkormányzat idei évi statisztikája, amely szerint bár a főváros lakossága jelentősen növekszik, s idén már megközelítette az 1,9 millió főt, az osztrák nemzetiségűek száma az elmúlt években folyamatos csökkenést jelez.

Muszlim asszonyok délutáni pihenője a schönbrunni kastély parkjában. Változó idők
Fotó: Reuters

Nem Bécs az egyetlen európai főváros, ahol emelkedő migráció mellett a helyi lakosság száma visszaesést mutat. A BBC egyik idei felmérése rámutat, hogy Londonból például az elmúlt tíz év alatt több mint félmillió brit költözött el, miközben az Oxfordi Egyetem demográfiai kutatóközpontja szerint a brit főváros magasan a legnépszerűbb migrációs úti cél. Hogy a helyi lakosság és a bevándorlók együttélése milyen társadalmi feszültséget okoz, arra az Urban Studies folyóiratban idén megjelent egyik tanulmány hívja fel a figyelmet. A skót nagyvárosban, Glasgow-ban végzett kutatás az úgynevezett „fehér britek” csoportjába tartozók lakásvásárlási szokásait figyelte meg.

A politikailag nem épp korrekt fogalom a 2011-es népszámlálás óta létezik az Egyesült Királyságban, a tanulmány arra kereste a választ, hogy ez a közösség valóban nehezen alkalmazkodik-e az idegen kultúrából érkezők közelségére. A kutatás rámutatott, hogy ahol pakisztáni vagy más, muszlim eredetű néven vásároltak ingatlant, ott a következő években a felére csökkent a fehér brit csoporthoz köthető ingatlantulajdonosok száma.

Szintén jelentős az elvándorlás Svédország városaiból. Lapunk is beszámolt például a Malmőn végigsöprő erőszakhullámról: a városban csak idén több mint harminc robbanás és több lövöldözés történt, a helyzet rendezését a helyi értelmiség is követeli. Az elmúlt hónapokban megjelent cikkek szerint a kirobbant bandaháborúk a demográfiai adatokban is megmutatkoznak. A helyi zsidó közösség például a muszlim bevándorlók és a fellángoló neonáci mozgalom atrocitásait egyaránt elszenvedi, ennek következtében egyre többen hagyják el a várost.

Egy idei kutatás szerint ha az elvándorlás ilyen mértékben folytatódik, 2029-re a malmői zsidó közösség elnéptelenedik.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.