Fotó: Reuters
Ugyanez az arány Hollandia esetében 0,5 százalék lenne – tette hozzá a kormányfő. Nemrég megkérdeztük Tóth Edinát, az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságának fideszes tagját a kérdésben.
Az EP-képviselő egy hatástanulmányra hivatkozva 150 milliárd euróra becsülte a hazai karbonsemlegesség potenciális költségét. A Von der Leyen által is emlegetett Igazságos Átmeneti Alappal kapcsolatban Tóth Edina szkeptikus volt, szerinte ebben egyelőre csak kis pénzösszeg áll rendelkezésre.
Bírált nagyhatalmak
Világszerte milliók, főként fiatalok kérik a vezetőket arra, hogy tegyenek sokkal többet a klímavészhelyzet ellen – jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár tegnap Madridban. – Tudják, hogy ma kell a helyes útra lépnünk és nem holnap – fogalmazott, hozzátéve, hogy a madridi konferencia lehetőséget ad az ehhez szükséges fontos döntések meghozatalára. Mint mondta, az eddigieknél jóval ambiciózusabbnak kell lenni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklésében. Bírálta a legnagyobb károsanyag-kibocsátó országokat – Kínát, az Egyesült Államokat és Indiát –, mivel elkötelezettségük elengedhetetlen a kitűzött célok eléréséhez. Az ENSZ 1992-ben Rio de Janeiróban megrendezett első klímakonferenciája óta a Föld több mint fél fokkal lett melegebb, óriási mennyiségű jég olvadt el, és világszerte pusztító időjárási katasztrófák sora következett be – gyűjtötte össze az AP hírügynökség a klímaváltozással kapcsolatos adatokat az elmúlt csaknem három évtizedre visszatekintve. Ezek szerint a fosszilis tüzelőkből származó és ipari eredetű üvegházhatású gázok kibocsátása 1992-ben 6,06 milliárd tonna volt, 2017-ben viszont már 9,87 milliárd tonnát mértek. (MTI)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!