Hágában tárgyalják a rohingják elleni támadást

Az ENSZ tényfeltáró missziója szerint mianmari katonák nőket és gyerekeket erőszakoltak meg csoportosan és falvakat romboltak le.

Mianmar miniszterelnöke, Aung Szan Szu Kjí ma az ENSZ Nemzetközi Bírósága előtt védi meg országát, az egykoron Nobel-békedíjjal kitüntetett politikusnak a muszlim kisebbség, a rohingják elleni népirtás vádjával szemben kell érvelnie. Bár a meghallgatásra ma kerül sor, Aung Szan Szu Kjí már tegnap Hágába érkezett.

Az ázsiai országot azzal vádolják, hogy hadserege 2017-ben népirtást hajtott végre és emberiesség elleni bűnöket követett el a muszlim rohingja kisebbség ellen. A világszervezet tényfeltáró missziója szerint mianmari katonák nőket és gyerekeket erőszakoltak meg csoportosan és falvakat romboltak le. Emiatt több mint 700 ezer rohingja menekült a szomszédos, muszlim többségű Bangladesbe, s a menekültválság azóta sem zárult le.

A konfliktusnak vallási, etnikai háttere van. A buddhista többségű ország nyugati tartományában, Rakhine államban élő muszlim rohingják az egykori gyarmattartó Brit Birodalom támogatásával már az 1940-es években harcoltak a burmai állam ellen, majd az 1970-es években szervezték meg szeparatista mozgalmukat. A buddhista és a muszlim közösség közötti szembenállás azóta is emberáldozatokat követel. Legutóbb 2017 augusztus 25-én törtek ki helyi harcok az instabil államban, mikor rohingja szeparatisták merényletsorozatában 71 ember, közöttük katonák és rendőrök haltak meg. Válaszul a mianmari hadsereg kegyetlen megtorlást indított, ezért a vallási, etnikai villongás humanitárius katasztrófába csapott át.

Aung Szan Szu Kjí személye a kialakult helyzetben különösen érdekesnek számít, a politikusnő ugyanis évtizedekig a nyugati világ kedvence volt. A demokrácia elkötelezett híveként Aung évtizedekig harcolt az országot kormányzó katonai junta ellen, összesen mintegy 15 évet volt házi őrizetben. Békés ellenállása miatt a nyugati világ 1991-ben Nobel-békedíjjal jutalmazta, és számos más neves kitüntetést is átvehetett. Pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért 2015-ben megnyerte a választásokat, a politikusnő 2016-ban került hatalomra. Az ENSZ azonban egy 2018-as jelentésében már azt írta, hogy a politikusnő nemcsak a rohingják elleni fellépésnek vonakodott véget vetni, de hatalomra kerülése óta az országban dolgozó újságírók munkája is ellehetetlenült.