Import helyett hazai imámokat képeznek

Jövőre imámképzés indul Belgiumban, amelynek nem titkolt célja, hogy nagyobb rálátást biztosítson az államnak a muszlimok vallási életére. A multikulturális európai országokban azonban kevés a belgák számára iránymutató sikertörténet. Hollandia kísérletezik az imámképzéssel, de a diákok bizalmatlanságról és szakmai hiányosságokról panaszkodnak. A franciáknak közben a „föld alatti” mecsetek és hitszónokok nehezítik meg a dolgát.

A brüsszeli Zaventem repülőtér a 2016-os merénylet után. Fotó: POOL New Forrás: Reuters

Belgiumban jövő februárban kezdik meg a „saját” imámok, azaz iszlám hitszónokok kinevelését, így akadályozva meg a szélsőségesek további térnyerését. Eléggé megkésett intézkedésről van szó: a 2016-os brüsszeli merényleteket követő kormányzati vizsgálat egyik végkövetkeztetése volt, hogy a külföldi hitszónokok behívása és alkalmazása helyett a helyi szokásokat ismerő, illetve a hazai nyelvek egyikét beszélő imámokra van szükség. A Benelux államban félmilliónál is többre becsülik a muszlim lakosság számát, akik országszerte több mint háromszáz mecsetben gyakorolhatják a vallásukat. Az iszlám imahelyek zöme az északi Flandriában, illetve Brüsszelben található.

Körülbelül 170 mecsetnek vannak kötelékei az arab világban, míg további száz Törökország anyagi segítségével működik. A brüsszeli sajtóban a napokban nagy visszhangot kapott, hogy Ankara újabb negyven imámnak adhatott zöld jelzést a Belgiumba utazáshoz, ám ezt a brüsszeli török nagykövetség következetesen tagadta, mondván: kizárólag a belga hatóságok engedélyével valósulhat meg az imámok európai „importja”. Márpedig a belgiumi vezetés látványosan le akarja cserélni a zömében török és szaúdi hitszónokokat. – Nagyon fontos számunkra, hogy legyen beleszólásunk abba, amit tanulnak – kommentálta az induló imámképzést Koen Geens szövetségi igazságügyi miniszter. A sors fintora, hogy az iszlám vezetőket februártól a világ legrégibb, ma is működő katolikus egyetemén, a belgiumi Leuvenben fogják képezni. A hatéves kurzus egyelőre harminc fő részvételével, arab és holland nyelven indul.

A zaventemi repülőtér a 2016-os merénylet után. Az eset újradefiniálta a helyiek és az iszlám viszonyát
Fotó: Reuters

Persze nem Belgium az első multikulturális európai ország, amely a saját kezébe akarja venni az irányítást. A szomszédos Hollandiában az elmúlt tizenkét évben három egyetemi kurzus is indult a leendő imámoknak, ám egyik sem járt átütő sikerrel. A Cambridge-i Egyetem egy kutatása próbálta felmérni a kudarc okait. Interjúk során megállapították: a résztvevők nagy számban hagyták ott a képzést, mert úgy vélték, hogy azt a holland titkosszolgálat is figyeli. Egy másik részük a minőséggel volt elégedetlen. – Teljesen más, ha egy holland oktató tanítja az iszlám történetét vagy értelmezi a Koránt. Mindezt úgy teszi, mintha biológiát vagy matematikát tanítana – idézte a kutatás az egyik, a holland programot ismerő imámot, aki szerint „belsőleg” is el kell sajátítani az iszlám tanokat. A résztvevők egy csoportja egyébként kifogásolta azt is, hogy a törökök által működtetett hollandiai mecsetekben nem alkalmazták volna a már „hollandosított” hitszónokokat. Hollandiában közel ötszáz iszlám imahely van, ezeknek több mint fele köthető Ankarához.

A kormány beleszólna a hitszónokok képzésébe
Fotó: Reuters

Franciaországban már elméleti síkon is falakba ütközik a hazai imámképzés. Nemrég a Le Monde napilap cikkezett hosszasan arról: még azt is képtelenség felmérni, hogy az országban pontosan hány mecset működik. Mint írták, az iszlám szunnita, a franciáknál elterjedt ága lehetővé teszi, hogy bárki imámként nevezze meg magát, majd imákat vezessen. Hasonló módon a mecsetek fogalma is képlékeny: a külvilág elől szinte eldugott épületek alagsoraiban is működhetnek imahelyek, ahol a hívők összegyűlnek. Hasznosabb-e inkább külföldről hivatásos hitszónokokat behívni, mint engedni az „underground” imámok térnyerésének? Párizs látszólag az első opciót helyesli: csak a tavalyi évben Algéria, Marokkó és Tunézia is több mint száz imámot küldött Franciaországba. A kormány azonban nem elégedett az előállt helyzettel, ezért a francia igazságügyi miniszter tavaly bejelentette: az iszlám vallás finanszírozásának átláthatósága és ellenőrzése érdekében az állam és az egyházak szétválasztását szabályozó 1905-ös törvény módosítását tervezik.

Összehangolt terrortámadások

A párizsi terrorcselekmények, a brüsszeli kettős merénylet, a Thalys vonaton 2015 nyarán történt lövöldözés, illetve egy párizsi külvárosban található templom elleni meghiúsított terrortámadás is ugyanannak a sorozatnak a része – állapították meg a francia hatóságok 561 oldalas friss jelentésükben. A 130 halálos áldozatot követelő párizsi merénylet még életben lévő kitervelőit 2021-ben fogják perbe, a franciák ennek margóján készítettek – a belga hatóságokkal együtt – átfogó vádiratot. A nyomozók szerint a francia fővárosban hat helyszínen elkövetett terrorcselekmény elkövetéséhez nem kevesebb mint 33 dzsihadista járult hozzá. Túlnyomó többségük belga állampolgárságú, de vannak közöttük franciák, szírek és tunéziaiak, illetve egy svéd is. A párizsi és brüsszeli merénylet szíriai kitervelőjeként az azóta már meggyilkolt Iszlám Állam-harcost, Oussama Atart azonosították. A jelentésben felfedték azt is: a párizsi támadással egy időben az amszterdami Schipol reptérre is merényletet terveztek. (J. T.)