Import helyett hazai imámokat képeznek

Jövőre imámképzés indul Belgiumban, amelynek nem titkolt célja, hogy nagyobb rálátást biztosítson az államnak a muszlimok vallási életére. A multikulturális európai országokban azonban kevés a belgák számára iránymutató sikertörténet. Hollandia kísérletezik az imámképzéssel, de a diákok bizalmatlanságról és szakmai hiányosságokról panaszkodnak. A franciáknak közben a „föld alatti” mecsetek és hitszónokok nehezítik meg a dolgát.

A brüsszeli Zaventem repülőtér a 2016-os merénylet után. Fotó: POOL New Forrás: Reuters

A kormány beleszólna a hitszónokok képzésébe
Fotó: Reuters

Franciaországban már elméleti síkon is falakba ütközik a hazai imámképzés. Nemrég a Le Monde napilap cikkezett hosszasan arról: még azt is képtelenség felmérni, hogy az országban pontosan hány mecset működik. Mint írták, az iszlám szunnita, a franciáknál elterjedt ága lehetővé teszi, hogy bárki imámként nevezze meg magát, majd imákat vezessen. Hasonló módon a mecsetek fogalma is képlékeny: a külvilág elől szinte eldugott épületek alagsoraiban is működhetnek imahelyek, ahol a hívők összegyűlnek. Hasznosabb-e inkább külföldről hivatásos hitszónokokat behívni, mint engedni az „underground” imámok térnyerésének? Párizs látszólag az első opciót helyesli: csak a tavalyi évben Algéria, Marokkó és Tunézia is több mint száz imámot küldött Franciaországba. A kormány azonban nem elégedett az előállt helyzettel, ezért a francia igazságügyi miniszter tavaly bejelentette: az iszlám vallás finanszírozásának átláthatósága és ellenőrzése érdekében az állam és az egyházak szétválasztását szabályozó 1905-ös törvény módosítását tervezik.

Összehangolt terrortámadások

A párizsi terrorcselekmények, a brüsszeli kettős merénylet, a Thalys vonaton 2015 nyarán történt lövöldözés, illetve egy párizsi külvárosban található templom elleni meghiúsított terrortámadás is ugyanannak a sorozatnak a része – állapították meg a francia hatóságok 561 oldalas friss jelentésükben. A 130 halálos áldozatot követelő párizsi merénylet még életben lévő kitervelőit 2021-ben fogják perbe, a franciák ennek margóján készítettek – a belga hatóságokkal együtt – átfogó vádiratot. A nyomozók szerint a francia fővárosban hat helyszínen elkövetett terrorcselekmény elkövetéséhez nem kevesebb mint 33 dzsihadista járult hozzá. Túlnyomó többségük belga állampolgárságú, de vannak közöttük franciák, szírek és tunéziaiak, illetve egy svéd is. A párizsi és brüsszeli merénylet szíriai kitervelőjeként az azóta már meggyilkolt Iszlám Állam-harcost, Oussama Atart azonosították. A jelentésben felfedték azt is: a párizsi támadással egy időben az amszterdami Schipol reptérre is merényletet terveztek. (J. T.)