Moszkva kész kiterjeszteni a START-3 egyezményt

Felhívta a figyelmet, hogy Emmanuel Macron francia elnök volt az egyetlen a NATO-tagállamok vezetői közül, aki reagált a fegyverkategória telepítési moratóriumára vonatkozó orosz javaslatra. Sürgette a világűr militarizálására vonatkozó amerikai tervek megvitatását nemzetközi színtéren.

Leszögezte, hogy Moszkva nem fog rontani a Pekinghez fűződő viszonyán annak érdekében, hogy javítson a kapcsolatain Washingtonnal, noha a tengerentúlon ezt szeretnék. Megítélése szerint Kína a szabályoknak megfelelően viselkedik a nemzetközi porondon.

Lavrov szerint Moszkva olyan módon fog válaszolni Washington legújabb szankcióira, hogy eközben ne okozzon kárt magának. Kifejezte meggyőződését, hogy mind az Északi Áramlat 2, mind a Török Áramlat földgázvezeték meg fog épülni a gazdasági büntetőintézkedések ellenére. Rámutatott, hogy az európai fél tudatában van a vezeték gazdasági előnyeinek.

Sürgette, hogy az EU új vezetése határozza meg új irányvonalának alapelveit Oroszországgal, valamint a többi unión és NATO-n kívüli európai állammal kapcsolatban. Mint mondta, „sehová nem vezetnek” a jelenlegiek, amelyek a délkelet-ukrajnai válság rendezését célzó minszki megállapodások végrehajtásához kötik az Oroszország elleni szankciók (egy részének) visszavonását, és amelyek szellemében az EU továbbra is a keleti partnerség szellemében működik együtt az orosz civil társadalommal, Oroszország szomszédjaival, valamint terjeszkedni kíván Közép-Ázsia felé.

Lavrov szerint az EU tekintélyét jelentősen megtépázta az, hogy a német, a francia és a lengyel külügyminiszter aláírt garanciavállalása ellenére hagyta, hogy 2014-ben a kijevi „puccsisták” megdöntsék Viktor Janukovics ukrán elnök hatalmát, illetve a koszovói vezetés ne tartson be több, uniós közvetítéssel tető alá hozott megállapodást. Mint mondta, több önállóságot kíván Európának külpolitikájában.

A délkelet-ukrajnai válság rendezésével kapcsolatban azt hangoztatta, hogy a minszki megállapodásokat „A-tól Z-ig” és „az utolsó vesszőig” végre kell hajtani. Az ukrán vezetésnek az egyezség felülvizsgálására irányuló törekvéreseire reagálva a „normandiai négyek” – Oroszország, Ukrajna, Franciaország és Németország – december 9-én megtartott csúcstalálkozója „fő vívmányának” azt nevezte, hogy ott olyan dokumentumot fogadtak el, amelyben az összes résztvevő leszögezte, hogy elkötelezettje a rendezés lépéseit magukban foglaló megállapodások teljes körű megvalósításának.

Emlékeztetett rá, hogy a csúcsról Kijevbe visszatérve az ukrán küldöttség tagjai, beleértve Volodimir Zelenszkij elnököt is, ezzel ellentétes nyilatkozatokat tettek. Mi több, Zelenszkij már Párizsban arról beszélt, hogy nem tudja támogatni a csapatszétválasztást a demarkációs vonal egész hosszán, és ez a folyamat akár 7-10 évet is igénybe vehet.

Lavrov úgy vélekedett, hogy Zelenszkij rendezést talán akar, de hazájában akadályozzák ebben. Az orosz külügyminiszter az év vége előtt végrehajtani kívánt fogolycsere akadályozásával vádolta Kijevet.